Diótörő az ausztrál télben

Diótörő az ausztrál télben

Magyar Diótörő herceg káprázatta el az ausztráliai közönséget karácsonykor – Topolánszky Vince VIII-ik évfolyamos hallgató ugyanis nem itthon, hanem az akkor már lángoló Ausztráliában táncolta a herceg szerepét. Természetesen a munka már itthon, az egyetemen elkezdődött, ebben felkészítő tanárai voltak segítségére. A téli időszak nemcsak emiatt érdekes számára, hanem azért is, mert a közelmúltban pályázatot nyert, amely a felkészülést segíti – a napokban ezekről kérdeztem.

  • Mattyasovszky Nóra

Hogyan és miben segíti a MOL tehetségtámogató program?

Tavaly sikeresen pályáztam a MOL Alapítvány Tehetségtámogató Programjára, amely a 2020-as Prix de Lausanne Nemzetközi Balettversenyen való részvételemhez nyújt nagyion nagy segítséget.  Számomra óriási megtiszteltetést jelent, hogy eddigi eredményeim alapján érdemesnek tartottak a támogatásukra. Bejutottam a középdöntőbe, hamarosan, február elején utazom a versenyre másodmagammal, amit már nagyon várok. (A Magyar Táncművészeti Egyetemről Yoshioka Yuho vesz még részt a versenyen.)

 Milyen kötelezettséggel jár a nyeremény?

A MOL Tehetségtámogató Program elsősorban a versenyfelkészülést segíti, viszonzásképpen rendszeresen tájékoztatom az Alapítványt a legfrissebb fellépéseimről, eredményeimről. Emellett természetesen a felkészülés, a gyakorlás a legfontosabb feladatom, hiszen nyakunkon a verseny. A Lausanne-i Nemzetközi Balettversenyről pedig beszámolót kell majd készítenem.

Karácsonykor nem itthon alakította Diótörő herceget, hanem Ausztráliában, Perthben, a Charlesworth Ballet Institute rendezvényen. Meghívott vendégként vett rajta részt, de mi előzte meg a kiválasztást?

Tavaly nyáron már volt szerencsém ellátogatni a nyugat-ausztráliai Perth városába, ahová a  Charlesworth Ballet Institute végzős növendékeinek vizsgakoncertjén, az International Youth Ballet Gala-n léptem fel meghívott vendégként. Az egyetem volt rektora, Szakály György korábban számos alkalommal vendégszerepelt Ausztráliában, így a jó kapcsolat megmaradt az intézmények között. Az ő egykori meghívója kereste fel a volt rektor urat, végül az ő ajánlására kértek fel a nyári eseményre. Akkor három számot táncoltam, ezeket mindössze három hét alatt tanultam be. Meghívóim elégedettek lehettek szereplésemmel, hiszen visszahívtak a Diótörő című balett hercegének főszerepére, amit ezúttal két hetem volt betanulni. Három előadásban táncoltam a 3000 férőhelyes Crown Theatre-ben – nagy sikerrel. Két hetet voltam kint decemberben, az itteni havas télből a 45 fokos ausztrál nyárba utaztam.

A próbamódszerek, a felkészülés módja mennyiben tért el az itthoni, egyetemi munkától? Az időjárási különbségeket hogyan lehetett áthidalni?

A hirtelen évszak- és időzónaváltás hatalmas megterhelést jelent a szervezetnek, de szerencsére jól bírtam. Számomra a legkellemetlenebb a repülőút volt, megterhelő az öt és fél, majd a tizenegy órás repülőutat végigülni. A két hét alatt egyetlen szabadnapom volt, amit strandolással töltöttem egy csodálatos indiai-óceáni szigeten. Annyira erős a nap, hogy 50 faktoros naptejjel is lesültem. Kellemetlenül érintett a forró nyári levegő szokatlanul alacsony páratartalma, a bemelegítés ugyanakkor jóval könnyebben ment a kánikulában. Az ottani munkát, és általában az ausztrál emberek életszemléletét is a pozitív hozzáállás és a derű jellemzi.  Az országban tapintható a jólét, a biztonságérzet és a gazdagság. Furcsa volt számomra, hogy ott a napi gyakorlat és próba végeztével nem kellett átmennem a gimnáziumi tanórákra, így kizárólag a szakmai munkára és szerepemre összpontosíthattam. Sokkal könnyebb így hozni a teljesítményt, hiszen volt időm például nap végén alaposan lenyújtani és pihenni, ami az itthoni mindennapokban sajnos kivitelezhetetlen.

Milyenek voltak a kollégák, akikkel dolgozott?

A  Charlesworth Ballet Institute növendékei kedvesek, befogadóak. A rend és fegyelem mellett valamennyi próba nagyon jó hangulatban zajlott, ami ennyi napsütés mellett talán nem is csoda.

Milyen volt a kapcsolata a közönséggel?

Az óriási, tömött nézőtér, a csillogó szemek hatalmas motivációt jelentettek nekem a színpadon. A közönség soraiban Ausztrália társulatából is sokan ültek, jól esett szakmabeliek előtt táncolni, és az, hogy az előadás után szívből gratuláltak. Szokatlan volt az is, hogy rengetegen kértek tőlem autogramot.

 A Diótörő igazi téli darab, az ausztráliai időjárásban hogyan lehetett visszaadni a téli varázslatot?

A színházban az erős légkondicionálásnak köszönhetően nem éreztük a kinti hőséget, az ausztrál közönség pedig a nyár ellenére karácsonyi hangulatban örült az előadásnak.

Karácsonykor már tombolt a tűz Ausztráliában. A hangulatot ez hogyan befolyásolta?

Ez a hatalmas tragédia testközelben is érezhető volt, hiszen még az óceánpartról is láttuk a vörösen izzó látóhatárt. Hátborzongató és megrázó élmény volt, amit nem lehet elfelejteni.