A Magyar Táncművészeti Egyetem története

1950 szeptemberében nyílt meg az Állami Balett Intézet, amely 1990. július 1-jétől a Magyar Táncművészeti Főiskola, 2017. február 1-jétől a Magyar Táncművészeti Egyetem nevet viseli. Az 1983-ban főiskolává átszervezett, alapításától kezdve saját általános iskolát és (utóbb nyolcosztályos) gimnáziumot, továbbá középiskolai kollégiumot fenntartó intézmény a hazai művészeti felsőoktatásban egyedülálló modellt honosított meg. A megszerezhető végzettségi szintek folyamatosan emelkedtek: 1950-től középfokú, 1975-től felsőoktatási jellegű intézmény, 1983-tól főiskola, 2006-tól alap- és mesterképzést folytató főiskola, 2017-től alap- és mesterképzést folytató egyetem.

 

Előzmények

A hazai művészeti felsőoktatás alapjait a 19. század második felében vetették meg. A színművész-, zeneművész-, képzőművész- és iparművész-képzés önálló intézményei a századfordulóra megszilárdultak, mai jogutódaik a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Ez a fejlődési folyamat a hazai táncművészképzésben csak a második világháború után, tehát jelentős fáziskéséssel indult meg.

Magyarországon iskolarendszerű táncművészképzés a 20. század közepéig lényegében nem létezett. A balettkar utánpótlás-nevelése érdekében a Magyar Királyi Operaházban a kezdetektől, 1884-től működött balettiskola, de ennek rögzített tanterve nem volt. Változás 1937-ben, Nádasi Ferenc balettmester belépésével történt, aki évfolyamokra bontott képzést és követelményrendszert vezetett be. Az így megújított operaházi balettiskolát egészítette ki a kormányzat 1950 januárjában a Táncművészeti Iskola megnyitásával. Végül a két intézmény egyesítésével 1950 szeptemberében létrejött az Állami Balett Intézet.

 

A képzési szerkezet alakulása

Az új, kilenc éves képzési idejű balettművész szak növendékei számára az Intézet keretein belül általános iskolát és középfokú képzőt, majd diákotthont is létrehoztak, a képzőt 1954-ben gimnáziummá szervezték át. Ma Nádasi Ferenc Gimnázium és Kollégium néven működik. Az 1963/64. tanévben két éves, ún. „művészképző” kezdte meg működését, amely a már érettségizett növendékek felsőfokú elméleti továbbképzését szolgálta. Ez a modell adta később a főiskolává válás elvi alapját. 1971 szeptemberében középfokú néptánc tagozat létesült. 1956–63 között három éves képzési idejű balettoktató tanfolyam működött, amely 1974 szeptemberében táncpedagógus szakként újraindult, három éves esti tagozat formájában.

Az Állami Balett Intézetet 1983. szeptember 1-jei hatállyal – nevének változatlanul hagyása mellett – főiskolává szervezték át. A meglevő balettművész és táncpedagógus szakokat főiskolai szakokká alakították, és további szakokat hoztak létre koreográfusok és táncelméleti szakírók számára. Az átszervezés mindenekelőtt a kilenc éves képzési idejű balettművész szakot érintette, mert itt meg kellett oldani az életkori párhuzam kérdését. Az eredmény a hazai felsőoktatás történetében a mai napig páratlan. A balettművész szakon a felsőfokú képzés első két éve egybeesik a gimnázium utolsó két osztályával, így e szakon ma az érettségi után akár egy éven belül oklevél szerezhető. Ugyanezt a megoldást követte az 1998-ban főiskolai szintre emelt néptánc-színházi táncművész szak, amelynek hat éves képzési idejéből az utolsó négy minősült felsőfokú képzésnek. A lényegesen kibővült képzési kínálat és a főiskolai jogállás egyértelmű feltüntetése végett az Állami Balett Intézet nevét 1990. július 1-jei hatállyal Magyar Táncművészeti Főiskolára változtatták.

A táncpedagógus szakon az alapfokú művészetoktatás nagyarányú országos fellendülése következtében 1996-tól évente indultak képzések. Az addig létező balett, néptánc és társastánc szakirányok gyermektánc, moderntánc, modern társastánc, divattánc szakirányokkal bővültek, továbbá másokkal együttműködve, illetve kihelyezett tagozatokon – Budapesti Tanítóképző Főiskola, Magyar Testnevelési Egyetem, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, Sárospatak, Szombathely – valósultak meg. 2002-ben valamennyi művész és pedagógus szakon áttértek a kreditrendszerre.

Az európai felsőoktatási szerkezethez való alkalmazkodást célzó ún. bolognai folyamat (alapképzés–mesterképzés–doktori képzés) a Magyar Táncművészeti Főiskolát sem hagyta érintetlenül. A művészképzésben a főiskolai balettművész és néptánc-színházi táncművész szakokat felváltotta a 180 kredites táncművész alapszak, amelyen belül a klasszikus balett specializáció 10 éves életkorban, a néptánc és a modern tánc 14 éves életkorban indul, a színházi tánc érettségi után kezdhető. (Modern tánc először 2007-ben, a színházi tánc 2018-ban indult).

A művészeti jellegű főiskolai szakok alapképzéssé történt átalakulása mellett 120 kredites, négy féléves táncművészeti mesterszakok létesültek: klasszikus balettművész, valamint néptáncművész. Ezzel lehetőség nyílt a korábbi egyetemi szintnek megfelelő végzettség megszerzésére. A főiskolai koreográfus szak pedig három éves koreográfus alapszakká alakult át.

A pedagógusképzésben a bolognai rendszer bevezetése a művészképzésnél lényegesen erőteljesebben érintette az intézményt, amennyiben a tanárszak önálló mesterképzés keretében történő indítása teljesen új feltételrendszert követelt. Az addigi táncpedagógus szakot táncos és próbavezető alapszakra, valamint a mesterképzésben végezhető tánctanári szakra bontva, összességében négyről öt éves képzési időre bővítve szabályozták újra. A 180 kredites, három éves képzési idejű, nappali és esti tagozaton végezhető táncos és próbavezető alapszak jelenlegi specializációi: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, színházi tánc, modern társastánc, divattánc. Az alapszakra épülő 120 kredites (négy féléves), illetve a főiskolai szintű táncpedagógus diplomával már rendelkezők számára létesült 60 kredites (két féléves) tánctanár szak szakirányai: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, modern társastánc, tánctörténet és -elmélet.

2016-ban a kormány kezdeményezte az országgyűlésnél a Magyar Táncművészeti Főiskola egyetemmé nyilvánítását. A változás annál inkább indokolt volt, mert az intézményben ekkor már lassan tíz éve folyt a korábbi egyetemi szintnek megfelelő mesterképzés. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola 2017. február 1-jétől Magyar Táncművészeti Egyetem megnevezéssel működik.

 

Az intézmény elhelyezése

Hosszú évtizedekig az intézmény központja, valamint az általa fenntartott Nádasi Ferenc Gimnázium a VI. kerület, Andrássy út 25. szám alatti, volt Dreschler-palotában működött. Hosszabb-rövidebb ideig tartó szétszórtság után 1976-ban a VII. kerületi Kazinczy utcában új balett-termek épültek. 1987-ben emelet-ráépítéssel további három terem csatlakozott a meglévő öthöz.

A Magyar Táncművészeti Egyetem jelenlegi campusának kialakítása 2001-ben kezdődött. Ekkor vehette birtokba az intézmény gimnáziuma és igazgatási egységei a XIV. kerület, Columbus utca 87–89. szám alatti oktatási-igazgatási épületet. A következő évben megnyílt a Táncművészképző Intézetnek helyet adó 12 vadonatúj balett-terem. Ezzel az Andrássy úti székhely megszűnt. 2004 őszén a Diákotthon (amely 1990-ig a Gellért rakparton, később a XIV. Pillangó utcában működött) szintén a campusra költözött (XIV. Amerikai út 100.), és ekkortól használhatta az intézmény a területén álló, eredetileg nyaralóháznak épült villát is. Ez utóbbiban kapott helyet a könyvtár és az egészségügyi részleg, kialakítása 2011-ben fejeződött be. Ugyanezen évben zárult a színházterem felújítása-bővítése is. Utolsó lépésként, 2018-ban, a Kazinczy utcai oktatási egységek a campus területén átépített új Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetbe költöztek (XIV. Amerikai út 96.).

 

Az intézmény hazai és nemzetközi kapcsolatai

A Magyar Táncművészeti Egyetem szerteágazó belföldi és külföldi kapcsolatokkal rendelkezik. Jó az együttműködés a fővárosi színházakkal, a hazai hivatásos együttesekkel, színházi tánctagozatokkal, számos modern és kortárs társulattal. Partnereink a vidéki városokban működő táncművészeti szakgimnáziumok. Az Egyetem tagja a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) és Magyar Táncművészek Szövetségének.

Intézményünk kapui évtizedek óta nyitva állnak a külföldi érdeklődők előtt. Az Egyetem a világ számos táncművészképző intézetével tart fenn kapcsolatot, legintenzívebben a bécsi, a drezdai, a moszkvai, az oului, a pekingi, a rotterdami, a szentpétervári, a zágrábi akadémiákkal. Balettmestereink rendszeresen oktatnak külföldön, több egyetem számára biztosítjuk a balett metodika oktatását (Zágráb, Maribor), és nálunk is sok vendégtanár megfordul más országokból. Hallgatóink szívesen látott és eredményesen szereplő vendégei a nagy nemzetközi balettversenyeknek és fesztiváloknak (Bécs, Lausanne, Lecce, Peking, Szentpétervár, Várna).

Külföldi hallgatóink minden tanévben jelentős létszámban érkeznek, elsősorban a táncművész szak klasszikus balett specializációjára, de sokan a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetbe is. Képzésük – az itt töltött időtől, igényeiktől és alkalmasságuktól függően – többféle formában történik, a csupán látogatási bizonyítvány megszerzésétől a BA vagy MA oklevél elnyeréséig.

Az 1986 óta minden évben megrendezett nyári nemzetközi kurzus elsősorban ugyancsak a külföldi érdeklődők igényeinek kielégítését szolgálja, bár saját növendékeink közül is sokan részt vesznek rajta. Az utánpótlás felé nyitott az egyetem 2016-ban az alsó tagozatos kisdiákok számára felkínált tánc-napközivel.

 

Az intézmény elnevezései és vezetői

Állami Balett Intézet (1950. augusztus 15. – 1990. június 30.)

Magyar Táncművészeti Főiskola (1990. július 1. – 2017. január 31.)

Magyar Táncművészeti Egyetem (2017. február 1-től)

 

Lőrinc György igazgató 1950. augusztus 15. – 1961. június 30.

Hidas Hedvig igazgató 1961. július 1. – 1972. június 30.

Kun Zsuzsa igazgató 1972. július 1. – 1979. június 30.

Dózsa Imre igazgató 1979. augusztus 15. – 1983. augusztus 31.

                   főigazgató 1983. szeptember 1. – 1991. június 30.

Palovecz János főigazgató 1991. július 1. – 1992. június 30.

Gál Jenő főigazgató 1992. július 1. – 1998. június 30.

Dózsa Imre főigazgató 1998. július 1. – 2006. február 28.

                   rektor 2006. március 1. – 2006. június 30.

Ifj. Nagy Zoltán rektor 2006. július 1. – 2008. március 23. (†)

Bolvári-Takács Gábor rektorhelyettes, rektori jogkörrel 2008. március 23. – 2009. május 15.

Jakabné Zórándi Mária rektor 2009. május 15. – 2010. november 7. (†)

Szakály György rektorhelyettes, rektori jogkörrel 2010. november 7. – 2011. június 30.

                          rektor 2011. július 1. – 2018. augusztus 15.

Bolvári-Takács Gábor rektor 2018. augusztus 16. – 2023. augusztus 15.

 

 

Az intézményvezetők életrajzai

 

Bolvári-Takács Gábor (Sárospatak, 1967. március 15.) Dr. habil., PhD, történész, jogász, kulturális menedzser. 1993-tól a Magyar Táncművészeti Főiskola ügyvivő-szakértője, 1998-tól tudományos főmunkatársa, 2007-től főiskolai tanár, 2015-től egyetemi tanár. 1993–98-ban főtitkár, 2007–09-ben és 2017–18-ban rektorhelyettes, 2008–09-ben a rektori jogkör gyakorlója. 2018-tól rektor, megbízása 2023-ig tart. Párhuzamosan 2000–08-ban a Matáv (utóbb: Magyar Telekom) Szimfonikus Zenekar, 2012–17-ben a Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója.

Dózsa Imre (Budapest, 1941. november 9.) táncművész, balettmester, Kossuth-díjas Kiváló Művész. Az Állami Balett Intézetben végzett, Lőrinc György évfolyamában. 1959-től az Operaház tagja, magántáncosa, jelenleg örökös tagja és mesterművésze, 1983–84-ben balettigazgató. Párhuzamosan 1979-től az Állami Balett Intézet, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanára, balettmestere, utóbb tanszékvezető, 2007-től egyetemi tanár, jelenleg emeritus professzor. 1979–83-ban igazgató, 1983–91-ben főigazgató, 1991–92-ben művészeti vezető (főigazgató-helyettes), 1998–2006-ban ismét főigazgató, 2006-ban rektor. 2018-ban rector emeritus kitüntető címet kapott.

Gál Jenő (Budapest, 1938. május 3. – Budapest, 2015. június 1.) táncművész, balettmester, Harangozó Gyula-díjas. Az Állami Balett Intézetben végzett, Nádasi Ferenc évfolyamában. 1957–85-ben az Operaház tagja. Párhuzamosan 1966-tól az Állami Balett Intézet, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskola balettmestere, utóbb tanszékvezető, 1983-tól főiskolai tanár, majd emeritus professzor. 1992–98-ban főigazgató, 2002–05-ben főigazgató-helyettes.

Hidas Hedvig (Budapest, 1915. december 6. – Budapest, 2011. január 17.) táncművész, balettmester, koreográfus, Érdemes Művész. Az Operaház balettiskolájában tanult. 1932–39-ben az Operaház tagja, címzetes magántáncos. 1950-ben a Táncművészeti Iskola, 1950–80-ban az Állami Balett Intézet balettmestere, 1969-től főiskolai tanár, 1961–72-ben igazgató. Párhuzamosan 1959–73-ban az Fővárosi Operettszínház tánckarának vezetője.

Jakabné Zórándi Mária (Budapest, 1956. szeptember 12. – Budapest, 2010. november 7.) DLA, néptáncművész, táncpedagógus, balettmester, Harangozó Gyula-díjas. Az Állami Balett Intézetben végzett, Timár Sándor és Györgyfalvay Katalin évfolyamában. 1975–82-ban a Magyar Állami Népi Együttes, 1982–84-ben a Budapest Táncegyüttes tagja, szólistája. Párhuzamosan 1975-től az Állami Balett Intézet, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskola oktatója, utóbb tanszékvezető, 2000-től főiskolai tanár, 2008-tól egyetemi tanár, 2009–10-ben (haláláig) rektor.

Kun Zsuzsa (Budapest, 1934. december 9.) táncművész, balettmester, Kossuth-díjas Kiváló Művész. Az Operaház balettiskolájában tanult, Nádasi Ferenc tanítványaként. 1943-tól az Operaház tagja, magántáncosa, jelenleg örökös tagja és mesterművésze. Párhuzamosan 1972-től az Állami Balett Intézet, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanára, balettmester, jelenleg emerita professzor, 1972–79-ben igazgató. 2018-ban rector emeritus kitüntető címet kapott.

Lőrinc György (Nagyvárad, 1917. március 17. – Budapest, 1996. július 21.) táncművész, balettmester, koreográfus. 1950-ben a Táncművészeti Iskola, 1950–61-ben az Állami Balett Intézet alapító igazgatója, 1950–82-ben balettmestere, 1975-től főiskolai tanár. 1961–77-ben az Operaház balettigazgatója.

Nagy Zoltán, ifj. (Budapest, 1966. február 18. – Budapest, 2008. március 23.) táncművész, balettmester, Kossuth-díjas Kiváló Művész. Az Állami Balett Intézetben végzett, Sebestény Katalin évfolyamában. 1985–től az Operaház tagja, magántáncosa. Párhuzamosan 2005-től a Magyar Táncművészeti Főiskola balettmestere, 2006-tól főiskolai tanár, 2006–08-ban (haláláig) rektor.

Palovecz János (Nagykáta, 1939. augusztus 20.) pedagógus, felsőoktatási szakember. 1963–70-ben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főkönyvtárosa, szerkesztője. 1970–81-ben a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont (utóbb Oktatáskutató Intézet) csoportvezetője, tudományos titkára, igazgatóhelyettese. 1981–88-ban a Művelődési Minisztérium osztályvezetője. 1988–96-ban az Állami Balett Intézet, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanára, intézetigazgató, 1988–91-ben főigazgató-helyettes, 1991–92-ben főigazgató. Párhuzamosan 1988–96-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docense.

Szakály György (Nyíregyháza, 1955. december 15.) táncművész, balettmester, Kossuth-díjas Kiváló Művész. Az Állami Balett Intézetben végzett, Gál Jenő évfolyamában. 1977-től az Operaház tagja, magántáncosa, 1992–95-ben balettigazgatója, jelenleg örökös tagja és mesterművésze. Párhuzamosan 1993–95-ben és 2003-tól a Magyar Táncművészeti Főiskola balettmestere, utóbb intézetigazgató, 2008-tól egyetemi tanár, 2008–11-ben és 2018-tól rektorhelyettes (művészeti vezető), 2010–11-ben a rektori jogkör gyakorlója, 2011–18-ben rektor.