Fotók: Horváth Adrienne

A Mesternő ezeket a felkészítő órákat fontosnak tartja, ráadásul az órán egy régi kedves tanítványa is részt vett, aki a balettóra után kedves szavakkal méltatta a lányok munkáját és a hallgatókkal közös gyakorlás eredményét.

„Emlékeket is megosztott vendégünk a lassan 20 évvel ezelőtti közös munkánkról, jelezve a lányoknak, hogy „kicsit sem volt könnyű az élet velem a balett-teremben (halk kacarászás, nevetés), de…megérte, mert az együtt töltött idő és tanulás nagyon hasznos volt számára a professzionális karrierjében – mondta el Kövessy Angéla.”

A bemutatóóra jól sikerült és kedves szép élmény volt a mesternek és a hallgatóknak egyaránt.

A Képesítővizsga előtti bemutatóóra bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A Finn Nemzeti Opera és Balett és a Helsinki Nemzetközi Balettverseny Szövetség által szervezett 10. Helsinki Nemzetközi Balettverseny 76 táncost fogadott 14 országból. Az 1984-ben Doris Laine príma balerina és professzor által alapított Helsinki Nemzetközi Balettverseny a világ egyik legelismertebb és legnagyobb balettversenye, melyet legutóbb 2022-ben rendeztek meg.

Az idei, 2026. május 28. és június 5. között megtartott versenyre szigorú válogatást követően kaptak meghívást a jelentkezők, így már elismerést jelentett az is, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem két 8. évfolyamos hallgatója meghívást kaphatott a rangos versenyre.

A táncosok három kategóriában és három fordulón át versenyeztek. A kategóriák: juniorok (15–18 évesek), fiatal profik (19–21 évesek) és seniorok (22–25 évesek). A versenyen nem volt külön női és férfi kategória. A döntő fordulókba 24 fiatalt, kategóriánkét 8 táncost választott be a verseny zsűrije. A nemzetközi zsűriben olyan művészek, társulatvezetők ültek, mint Julie Kent, Anna Pavlovic, Nina Ananiashvilli, Mario Radacovsky, Joan Boada, Ogulcan Borova és Javier Torres

„Büszkeséggel tölt el, hogy kísérhettem és segíthettem Karen Satomurát és Sora Sudót a 2026-os Helsinki Nemzetközi Balettversenyen – mondta el Szilágyi Tamara mesternő.  – Úgy láttam, kiemelkedő szakmai tudással és alázattal képvilselték Egyetemünket Helsinkiben. Két különböző kategóriában versenyeztek, Sora Sudo a juniorok, Karen Satomura pedig a ‘fiatal profik között mérette meg magát. Az első fodulóban két klasszikus variációt kellett táncolniuk a versenyzőknek. A kategóriák közötti különbség már itt megmutatkozott, a Young Professionals kategória bizonyult a legerősebbnek. Karen sajnos nem jutott tovább a középdöntőbe, de a tőle megszokott színvonalon, nagyon szépen táncolt. Sora döntőbe jutott, összesen négy klasszikus variációban és két modern koreográfiában mutathatta meg magát, majd a díjátadó gálán is felléphetett.

Mindkét lány fantasztikus koncentrációval és erőbedobással volt jelen a versenyen és legjobb tudásuk szerint teljesítettek.”

A résztvevők elmondták,  a versenyszervezésért és a lebonyolításért feleős csapat roppant magas színvonalon dolgozott az esemény során.

„A napi terem, illetve színpadi próbabeosztásoktól kezdve a záró partyig minden zökkenőmentesen zajlott, érezhető volt a több évtizedes tapasztalat – erősítette meg mindezt Szilágyi Tamara. – Minden segítéget megadtak ahhoz, hogy a táncosok a megfelelő pillanatban a legjobbat tudják kihozni magukból. Fizioterapeutától és masszőrtől kezdve, a mentálhigénés szakamberen át, a változatos ebédig mindenre gondoltak. A gyakorlatokat és mesterkurzusokat a Finn Nemzeti Balett mesterei és művészei tartották, a táncosok több időpont és balettmester órái közül választhattak attól függően, hogy mikor próbáltak vagy versenyeztek.”

Összességében nagyon magas színvonalú versenyen vehettek részt a Magyar Táncművészeti Egyetem tehetséges hallgatói.

Gratulálunk Karen Satomurának és Sora Sudonak és a felkészítő balettmestereknek, Kövessy Angélának, Kulcsár Noéminek, Hajszán Kittinek és Kalmár Attilának! Fradhatatlan munkájuk elengedhetetlen a lányok sikeréhez. Természetesen jár a gratuláció Szilágyi Tamarának is, aki a fontos esemény minden pillanatában ott állt Karen és Sora mellett.

A Döntős szereplés Sora Sudotól a Helsinki Nemzetközi Balettversenyen bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Június 4-én „Az egzotikum narratívája Alexander Glazunov Raymondájában” címmel tartott előadást, amely a világhírű balett zenei világát vizsgálta. Előadásában arra kereste a választ, hogy a műben megjelenő egzotikus elemek miként járulnak hozzá a történet és a szereplők ábrázolásához. A kutatás külön figyelmet szentelt a balett magyar zenei vonatkozásainak: rámutatott arra, hogy Glazunov zenéjében több olyan motívum is felfedezhető, amely Liszt Ferenc Magyar rapszódiáit idézi, valamint felvetette a Szentpéterváron működő, veszprémi születésű Auer Lipót lehetséges hatását is.

Az előadás amellett érvelt, hogy a Raymonda zenéjében az egzotikus zenei elemek nem csupán hangulati szerepet töltenek be, hanem fontos jelentéseket hordoznak, és hozzájárulnak a mű sajátos világának megteremtéséhez. A kutatás új szempontokkal gazdagította a balett zenei értelmezését, ami jelentős érdeklődést váltott ki a konferencia résztvevői körében.

A International Congress on Musical Signification Helsinkiben, MTE részvétellel bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Az előadás egyedinek ígérkezett, és az is volt. Ahogy korábban már írtunk róla, a szakmai visszajelzések alapján egy roppant tehetséges végzős évfolyam búcsúzott az Egyetemtől, de az pénteken derült ki végérvényesen, hogy akik a műsort összeállították, megálmodták; a bemutatott filmek, interjúk készítői; a néptánc-, moderntánc- és balettmesterek; a ruhások; Sündi és bandája, egyszóval mindenki alaposan kitett magáért. A sok munka és a tehetség minden pillanatában kézzelfogható volt a frenetikus és emlékezetes est folyamán.

Fotók: Csillag Pál

A Magyar Táncművészeti Egyetem széles oktatási spektrummal rendelkezik, hiszen hét szakon és huszonhárom szakirányon folytat képzést. A néptánc a sok kiváló képzés közül az egyik legnépszerűbb, amelyen a hallgatók öt év sokszínű anyagát sajátítják el.  Ahogy az Egyetem rektora, Fodorné Molnár Márta kiemelte:

„A tanulmányaikat lezáró hallgatók előtt széleskörű szakmai lehetőségek nyílnak, hiszen főtantárgyuk, a néptánc mellett a táncművészet sok más formanyelvét is igen magas szinten elsajátították. Ez különösen nagy jelentőséggel bír, mivel a táncegyüttesek és színházak repertoárja rendkívül változatos, így pályájuk során számos műfajban kell majd helytállniuk.”

A vizsgakoncert programja mindezt precízen tükrözte, hiszen a Kárpát-medencében fellelhető autentikus néptánc mellett mai színházi alkotók – néptánc, moderntánc és színházitánc területen – készített koreográfiáit, már korábbi, vagy a hallgatók számára készített darabjait láthatta a vizsgabizottság és a nézők.

A tánc a művészetek anyja.
A zene és a költészet időben létezik;
a térben festészet és építészet.
De a tánc egyszerre él időben és térben.”
Curt Sachs

Ez a szép és fontos idézet a vizsgakoncert műsorfüzetében szerepelt, amelyben egyébként Hortobágyi Gyöngyvér, a néptánc szakirány tanszékvezetője azt is elmondta, „…Az előadás célja, hogy keresztmetszetet nyújtson a táncművészképzés színességéről, magas szakmai színvonaláról, melynek
következtében a hallgatók diplomájuk megszerzése után a magyarországi, illetve határon túli magyar hivatásos együttesekben helyezkedjenek el, és legyenek magasan kvalifikált tagjai.”

Ónodi Béla évfolyamvezető mester így beszélt a fiatalokról:

„Ez egy nagyon erős, kiváló képességű és nagylétszámú évfolyam. Az elmúlt években mindez nem volt jellemző, de most 13 fiú és 13 lány végez, akik tehetségesek, egységesek. Az előző évfolyamoknál jóval nagyobb volt a különbség, voltak kimagasló tehetségek, voltak jók és kicsit  gyengébbek. Most a különbségek alig észrevehetók. Természetesen, itt is vannak különbségek, de minimálisak.”

A vizsgakoncertben az első rész meghívott alkotói között a hivatásos együttesek művészeti vezetői: Mihályi Gábor (Magyar Állami Népi Együttes); Zsuráfszky Zoltán (Magyar Nemzeti Táncegyüttes); Juhász Zsolt (Duna Művészegyüttes), Fitos Dezső-Kocsis Enikő (Fitos Dezső Társulat), mint a magyar színpadi néptáncművészet jeles koreográfusai fogadták el az Egyetem felkérést és alkotásaikkal segítették a hallgatói bemutatkozás legmagasabb szintjét. A második részben pedig Stílusgyakorlatok címmel valóban fantasztikus másfél órát láthattak a nézők, akik vastapssal zárták az estet.

Gratulálunk a hallgatóknak és a Mestereknek! 

A VÉGZŐS HALLGATÓK:

ASPERJÁN GYÖRGY, BENCZE KATA, BAKA LEVENTE, BERENCSI PÁL, BUSAI BORI, BERKI KEVIN, ERHARDT JANKA, CSERVENI SZABOLCS, DIÓSI CSENGE ZSUZSANNA, FARKAS GÁBOR, FORRÓ DORKA VIKTÓRIA, FARKAS REGŐ, GOMBOS ZSÓFIA GERDA, HUSZTI JÓZSEF, KOMÁROMI LÉNA, KRISTÓF ÁRON, LAKNER LÉNA, MAKULA ZOLTÁN, MÉSZÁROS MANGA DÓRA, MOLNÁR GERGELY, NEMES
NÓRA, ŐSZ REBEKA, PETIK BALÁZS, POÓR MÁRIA,  SÁNDOR BENJAMIN SOLT, SÁRÁNDI OLGA.

MESTEREK:

Dr. Ónodi Béla (évfolyamvezető néptánc mester), Hortobágyi Gyöngyvér (néptánc mester), Rémi Tünde (néptánc mester), Appelshoffer János (néptánc mester), ifj. Zsuráfszky Zoltán (néptánc mester), Brieber Éva )balettmester), Kissitkei-Kovács Márk Jenő (balettmester), Kalmár Attila (moderntánc mester).

Zongorakisérők: : Tóth Kamilla és Akito Goto.

ELSŐ RÉSZ

• Fitos Dezső-Kocsis Enikő: Élet a falakon túl – Kamaszodók részlet 
• Kristóf Áron: Egyedül (Kristóf Áron)
• J.Brahms-Várnagy Mihály-Vári Bertalan: Pricc, pracc, prucc
• J.Brahms-Kalmár Attila: Héja nász… (Asperján György, Berencsi Pál, Busai Bori, Farkas Regő, Komáromi Léna, Makula Zoltán, Mészáros Manga, Poór Mária) 
• G.B.Samartini-Dresch Mihály-Mihályi Gábor: Nimfácskák ligete 
• Nikola Parov-Ónodi Béla: Ördögök bálja – Naplegenda részlet 
• Takács Ádám-Tókos Attila: Idő előtt
• Farkas Gábor, Nemes Nóra/Komáromi Léna
• Kiss Ferenc-Juhász Zsolt: Bujdosó álma
• Bársony Bálint-Zsuráfszky Zoltán: Tűztánc
• Lajkó Félix-Makula Zoltán-Petik Balázs: Téboly
• Makula Zoltán, Petik Balázs, Sándor Benjamin Solt
• J.Brahms-Várnagy Mihály-Vári Bertalan: Magyar tánc-Másképp

Szerkesztők: HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR ÉS ÓNODI BÉLA

MÁSODIK RÉSZ 

• Ifj. Zsuráfszky Zoltán: Háztartási Folk
  Ha a kellékek változnak is, a játékkedv örök. Eszközös táncaink az emberi találékonyság, a gond- és unaloműzés beszédes példái; olyan ősi vágyakozás a szórakozásra, hogy akár modern is lehet a kezünk ügyébe kerülő mai tárgyak felhasználásával. Fiatalság? Bolondság! (Az évfolyam) 
• Lakner Léna: Lánykötelék
  Mi tart vissza egy lányt attól, hogy igazán a többiekhez tartozzon? Ki az, aki közelebb lép, és ki az, aki nem mer mozdulni? Számítanak-e a köztünk húzódó különbségek, vagy éppen ezek formálnak minket? Egy gesztus elég ahhoz, hogy átlépjünk a határokon? (Diósi Csenge Zsuzsanna, Mészáros Manga Dóra)
• Molnár Gergely: K.A.M.U.
  Nem mindig igaz, hogy egy élet egy figura! Nekünk, akik annyi féle dialektusban sajátíthattuk el a Kárpát-Medence legényes
  táncait, egészen biztosan nem. Akárhogy is, az adatközlők egyedisége személyiségünkön keresztül él tovább; kinél így, kinél
  amúgy… De mindenképp! (Berki Kevin, Farkas Gábor, Kristóf Áron, Molnár Gergely, Sándor Benjamin Solt)
• Cserveni Szabolcs – Komáromi Léna – Lakner Léna – Petik Balázs: Pár Kapcsolat
• Testvérek – már az elnevezés is erősebb minden köteléknél… Belső, saját világ az övék, harmónia és diszharmónia folyamatos váltakozása. Egyensúlyuk nagy próbatétele, mikor új szereplők érkeznek kapcsolatukba más  vágyakkal, más elvárásokkal, más játékszabályokkal. (Cserveni Szabolcs, Komáromi Léna, Lakner Léna, Petik Balázs)
• Berki Kevin: Tánc a porban
  Nem a ruha teszi az embert, hát még ha valakinek semmilye sincs! Két srácot megszédít a világ: új cipőikben táncpárbajoznak egymással, hogy aztán rájöjjenek, mi a fontos, mi nem az életben. Mert csak “egy harisnya tudja, hol lyukas a cipő!” (Berki Kevin, Huszti József, Poór Mária)
• Asperján György: Nyenyere – Dél-alföldi táncok
  Hamisítatlan autentika a társaság kedvére! Minket a “nép tánca” köt össze, annak művelése, az eredeti anyag ápolása mindannyiunkat boldoggá tesz – ezt az érzést és életigenlést mutatjuk meg a Dél-alföldi tájegység motívumaival, ahogyan azt mestereinktől tanultuk. (Asperján György, Baka Levente, Berencsi Pál, Cserveni Szabolcs, Forró Dorka Viktória, Nemes Nóra, Ősz Rebeka, Poór Mária)
• Bencze Mátyás-Gyetvai Júlia: Szélkisasszonyok
  Nem tudhatjuk, hova sodor minket a szél, hogy milyen erővel érkezik? Közben az iskolásokból táncosok, a gyermekekből kisasszonyok lesznek: ismeretlenekből barátok, versenytársakból sorstársak. Ilyen, amikor a szél táncot jár velünk, a változás szele! (lánytánc) 
• Petik Balázs: Trip (részlet)
  Öt egyéniség, kiket egy közös rendszer köt össze. Mozgásuk repetitív, monotonitásuk egyszerre jelent szürke unalmat és láthatatlan kényelmet… De az ismétlődés olyan, mint a vallás rítusainak ereje — az ember hol a kitörést keresi, hol az elmélyülést találja meg. (Baka Levente, Farkas Regő, Kristóf Áron, Makula Zoltán, Sándor Benjamin Solt)
• Farkas Regő – Sárándi Olga: Három kézfogás
  Ugyanaz a két lélek, mégis három arcát mutatja az emberi kapcsolódásoknak. A mozdulatok mögött nem szerepek, hanem állapotok rajzolódnak, ahol az egymásnak feszülés, az egymásra találás és az egymás felemelése ugyanannak a közelségnek különböző rezdülései. (Farkas Regő, Sárándi Olga) 
• Makula Zoltán – Busai Bori: … a Mi időnkben…
  Az élet egy tánc, a tánc az élet! A tájegységi sajátosságok egy egy életszakaszt példáznak: a gyerekkori csetlések-botlásoktól, a középkorúság teljességén át, az öregkor egymásra utaltságáig. Két embert kísérünk így végig bölcsőtől a koporsóig, vagy még azon is túl. (Busai Bori, Makula Zoltán)
• Bencze Kata – Erhardt Janka – Gombos Zsófi a Gerda – Kristóf Áron: A legszebbnek?
  Egy férfi és három nő – klasszikus felállás. A szerelem, a bölcsesség, a hatalom egytől egyik vonzó ajánlatok, míg a mitológiai mérleg másik serpenyőjében ott a választás felelőssége, a hiúság veszélye, a sértettség ereje… Ember legyen a talpán, aki jól tud dönteni! (Bencze Kata, Erhardt Janka, Gombos Zsófi a Gerda, Kristóf Áron)
• Appelshoffer János – Rémi Tünde: Stílusgyakorlatok
  Öt év, számos fellépés, számtalan szakóra, próba, és mi minden, ami megszámlálhatatlan… Mit gondol a pedagógus? Hogyv reméli átadta azt is, amivel egy pályán át kalkulálni érdemes: az örömből táncolás érzését! Néhány percbe sűrítettük hát azt a sok mindent, amit adtunk és kaptunk egymástól. (Az évfolyam) 

TÁMOGATÓK:
Duna Művészegyüttes, Magyar Állami Népi Együttes, Magyar Nemzeti Táncegyüttes, NKA, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Nemzeti Táncszínház, Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért, Szendrődi Eszter.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KONCERT SIKERES MEGVALÓSULÁSÁÉRT:
Kálmán Salamonnak és az MTE Stúdiónak, a Magyar Táncművészeti Egyetem vezetőségének, az MTE Művészeti Management Group tagjainak és a jelmeztár munkatársainak is!

A Autentikus szívdobbanás a végzős néptánctagozatos hallgatók vizsgakoncertje bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A TDK Műhely elsődleges célja, hogy támogassa a fiatal tehetségeket kutatási és művészetpedagógiai útjukon, valamint lehetőséget teremtsen arra, hogy a hallgatók kipróbálhassák magukat a tudományos gondolkodás és a szakmai diskurzus különböző közegeiben is. A műhely olyan alkotó és kutató közegként működik, ahol a táncművészet, a pedagógia és a tudományos reflexió szervesen kapcsolódik össze, elősegítve a hallgatók szakmai fejlődését és látókörük szélesítését.

A konferencián elhangzott előadások:

Bényi Bianka – Mozgásban az illem: a tánc mint az illemtan pedagógiai eszköze
(Táncos és Próbavezető alapszak, moderntársastánc szakirányon végzős; témavezetője: Szente Dorina volt)

Az előadás a tánc és a társas viselkedéskultúra kapcsolatát vizsgálta, különös tekintettel a pedagógiai alkalmazhatóságra. Fő gondolata, hogy a tánc élményalapú módon képes közvetíteni társas normákat és fejleszteni a szociális készségeket. A kutatás hangsúlyozta a mozgásos tanulási helyzetek szerepét az empátia és együttműködés fejlődésében. Az eredmények szerint a tánc hatékony eszköz lehet a viselkedéskultúra formálásában.

Könyvesi Zsófia – A szadai lassú és friss csárdás formai elemzése
(Tánctanár mesterszak, néptánc szakirányon 1. évfolyamos; témavezetője: Oláh Nóra volt)

Az előadás a Lábán-kinetográfia alapú táncelemzés lehetőségeit vizsgálta egy konkrét néptáncanyag feldolgozásán keresztül. Kiemelt gondolata volt, hogy a táncarchívumok elemzése nemcsak megőrzés, hanem aktív értelmezés is. A kutatás rávilágított arra is, hogy a helyi tánchagyományok dokumentálása kulcsfontosságú a kulturális folytonosság szempontjából. Az elemzés módszertani megalapozottsága a táncírás és a történeti források összekapcsolásában rejlett.

Nagy Danyi Tímea – A kupuszini ugrós tánctípus tanítása az alapfokú oktatásban
(Táncos és Próbavezető alapszak, néptánc szakirányon  végzős; témavezetője: Oláh Nóra volt)

Az előadás egy néptánctípus pedagógiai adaptációját mutatta be az alapfokú oktatás számára. Kiemelt gondolata, hogy a tánctanítás akkor hatékony, ha játékos, differenciált és élményszerű keretek között valósul meg. A módszertan hangsúlyozza a kreativitás és a motívumkombinációk szerepét a tanulási folyamatban. A kutatás célja egy rugalmas, több korosztályban is alkalmazható oktatási modell kidolgozása volt.

Udvari Nelli – TikTok-táncok alkalmazása a táncpedagógiában: tanulási módok és motivációs hatások vizsgálata

(Tánctanár mesterszak, moderntársastánc szakirány, végzős; témavezetője: Lanszki Anita volt)

Az előadás a digitális platformok táncoktatásban betöltött szerepét vizsgálta, különös tekintettel a tanulási motivációra. Fő felismerése, hogy a közösségi média alapú mozgásanyagok erősíthetik a tanulói aktivitást és együttműködést. A kutatás összehasonlította a hagyományos és önirányított tanulási formákat a táncoktatásban. Az eredmények a digitális pedagógiai eszközök tudatos integrációját támogatják a művészeti nevelésben.

A konferencia absztraktkötete itt olvasható: https://mpk.elte.hu/download/ABSZTRAKTKOTET_MPK_2026.pdf

A négy bemutatott előadás egyaránt magas szakmai színvonalat képviselt, és méltón helytállt a tudományos diskurzus keretei között. A hallgatók nemcsak előadásmódjukkal, hanem felkészültségükkel és a szakmai kérdésekre adott átgondolt, releváns válaszaikkal is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, bizonyítva tudományos és művészeti kompetenciájuk fejlődését. Ennek eredményeként a Magyar Táncművészeti Egyetem méltán lehet büszke fiatal kutatóira és előadóira, akik hozzájárultak az intézmény szakmai hírnevének erősítéséhez. A TDK Műhely célja a jövőben is változatlanul az, hogy támogassa az egyetem tehetséges hallgatóit kutatásaikban és szakmai kibontakozásukban, valamint hidat képezzen a művészet és a tudomány világa között, elősegítve e két terület termékeny párbeszédét.

A A Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói sikerrel mutatkoztak be a 9. Művészetpedagógiai Konferencián bejegyzés először MTE-én jelent meg.

„Mérhetetlen hálával tartozom Volf Kati mesternőnek, aki 2023-ban megengedte, hogy kamerámmal kísérjem évfolyama óráit, próbáit – mondta el megkeresésünkre Schild Tamás. – Amennyire örültem a lehetőségnek, annyira bizonytalan is voltam abban, hogy mit szeretnék megvalósítani, mi értelme lesz utólag visszatekintve az akkor még elkészítésre váró képeimnek.”

A fotóművész felidézte, számára művészként mindig is vonzó volt a mozdulatok szépsége, kecsessége, de ez kevés a mondanivalóhoz.

„Tudtam, hogy a tökélyre vitt mozdulatok megörökítésében sem akarok konkurálni a nálam avatottabb táncos-fotográfus kollégákkal, pedig csak úgy villámlottak a szebbnél szebb grand jeté-k körülöttem. Hagytam, hogy megérintsen mindaz, ami történik. Mindez megrendítő és felemelő volt egyben.”

A táncművészetben mindig jelenlévő komoly erőfeszítés, a kitartó igyekezet, az áldozathozatal és nem ritkán a kudarc, a derű és az egymásra utaltság izgalmas témák.  Eközben a művész menthetetlen belső magánya a színpadon nagyon nehezen megörökíthető. Mivel a megközelítés mindegyik táncműfajra igaz, így Schild Tamás nem csupán a balettművészeket fotózta az elmúlt években.

„Sorolhatnám az út jellemzőit, mely a tökélyre vitt mozdulatig vezet, de az utat járóknak nincs szüksége a felsorolásomra, nálam jobban ismerik azt az érzelmi és fizikai hullámvasutat. Engem csak megérintett mindez. Akárhogy is, ez az út az ár azért a bizonyos mozdulatért. Sokkal összetettebb és drágább, mint azt a néző hiszi. Az irigyelt és csodált végeredmény könnyűnek látszik, pedig a könnyű itt nem létezik.”

A fotóművész a munkáját úgy összegezte, saját igyekezetének értelmét abban találta meg, hogy ne a végeredményt „fényezze”, hanem tisztelegjen az alázattal viselt gyötrelmesen gyönyörű út előtt, melyet a Mester vezetésével járnak végig a fiatal művészek, amig eljutnak a kicsiszolt mozdulatsorokig és a világot jelentő deszkákig.

Schild Tamás képei bemutatásra kerültek amerikai helyszíneken, de kiegészülve az Operettszínház előadásainak kulisszáival idehaza is láthatóak lesznek, a Műcsarnokban és a Fotóművészeti Nemzeti Szalonban is. Ez utóbbi kiállítás június 5-én nyílik és szeptember 27-ig megtekinthető. 

A A tökélyre vitt mozdulatig vezető út – Válogatás Schild Tamás képeiből (VIDEÓ) bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A koncertvizsga mindig igazi ünnep, öt év lezárása, amelyen a táncos a hozott és az itt öt év alatt megszerzett tudást igyekszik bemutatni. A roppant ígéretes generáció koncertvizsgájára sokan kíváncsiak, így garantált a teltház.

A koncertvizsga célja, hogy keresztmetszetet nyújtson a táncművészképzés színességéről, magas szakmai színvonaláról, melynek eredményeként a hallgatók diplomájuk megszerzése után a magyarországi, illetve határon túli magyar hivatásos együttesekben helyezkedjenek el és legyenek magasan kvalifikált tagjai.

Az est során két részben táncszínházi és autentikus néptánc koreográfiák kapnak helyet, amely a leendő táncművészek tudását leghívebben képes bemutatni. A koreográfiákban lehetőség nyílik előadói kvalitásuk, szakmai ismeretük maximumát nyújtani.

A meghívott alkotói között a hivatásos együttesek művészeti vezetői: Mihályi Gábor-Magyar Állami Népi Együttes; Zsuráfszky Zoltán-Magyar Nemzeti Táncegyüttes; Juhász Zsolt-Duna Művészegyüttes, Fitos Dezső-Kocsis Enikő-Fitos Dezső Társulat, mint a magyar színpadi néptáncművészet jeles koreográfusai fogadták el a Néptánc szakirány és az alkotók felkérését, akik darabjaikkal segítették a hallgatói bemutatkozás legmagasabb színvonalát. előadását.

Aki kíváncsi egy nem mindennapi évfolyam összegzésére és a fiatalság, valamint a tehetséges erejére, legyen ott pénteken és szombaton este a Nemzeti Táncszínházban. Kezdés 18 órakor!

Ahogy Novák Péter mondta, írta: Remek táncosok lesznek, de remek emberek is!

A Nyílik a világ… Vizsgakoncert előtt a néptánc szakirány hallgatói bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Fotók: Csillag Pál

A közel 60 perces bemutatót Novák Ferenc: Galga menti páros c. táncának rekonstrukciója nyitotta meg.

A művet Oláh Nóra tanársegéd irányításával, a táncjelírás órákon, teljes egészében a tánclejegyzésekből rekonstruálták a hallgatók. Méltán állíthatjuk, hogy napjainkban ez a produktum, egyedülálló a színpadi néptáncművészetben!

A rekonstrukciót Három a tánc… címmel követte a műsor második része. Itt a hallgatók számot adtak a Magyar néptánc, Koreográfiai ismeretek és Koreográfia elemzés c. órákon megszerzett tudásukról. A műsor színpadra állítását Szilágyi Zsolt egyetemi adjunktus végezte el. A közösen összeállított műsorterv alapján, a hallgatók egyéni vállalások keretében készítették el és tanították be a műsor koreográfiáit.

A virtuóz előadással megjelenített autentikus és táncszínházi alkotások magas színvonala, szépen rajzolta meg az MTE-en végzet magas szintű képzés eredményességét. A műsort követő tapsvihar pedig megmutatta, hogy nemcsak a vizsgabizottság, hanem a közönség is rendkívül elégedett volt.

Hortobágyi Gyöngyvér a néptáncosok tanszékvezetője zárszavában nemcsak az előadást méltatta, megköszönte a Hagyományok Háza segítségét is, hogy helyet biztosítottak ennek a szép és egyedi produkciónak.

A Egyedülálló bemutató a színpadi néptáncművészetben! bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Károly Róbert 1937. október 15-én született Szegeden. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1976-ban szerzett karmesteri diplomát Kórodi András növendékeként. Muzsikusi pályáját 1964-ben kezdte a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol először korrepetitorként, majd karigazgatóként, végül 1976-tól karmesterként dolgozott. Művészi munkásságához kötődik többek között Láng István Nagy drámaíró című operájának 1975-ös bemutatása Eck Imre koreográfiájával. Zeneszerzőként is sokoldalú alkotó volt: komponált egyfelvonásos operát (Japán halászok), gyerek-musicalt (Nagy akarok lenni), bábpantomimokat (Arany János: Bajusz; Mészöly: Emberke), emellett számos színpadi kísérőzenét, kantátát, zongorakíséretes dalt és zongoraszonátát is írt.

A Magyar Táncművészeti Főiskola Zenei Tanszékének tanszékvezetője volt 1995. július 1. és 2002. június 30. között. Tanárként nemzedékek zenei műveltségének megalapozása fűződik nevéhez. Elhivatott oktatóként különös figyelmet fordított arra, hogy a táncművész növendékek számára érthetővé és szerethetővé tegye a zene világát. A Főiskola jegyzetanyagát a máig használt Zeneelmélet és zenei formák című tankönyvével gazdagította (Budapest: Planétás, 2000), amely kifejezetten táncosok számára készült.

Tavaly örömmel fogadta el a Művészetelméleti Tanszék meghívását: Tánc és transzcendencia címmel tartott előadást a tanszék 2025. május 16-án rendezett műhelykonferenciáján, ahol ismét tanúbizonyságát adta kivételes tudásának, szellemi frissességének és a művészet iránti elkötelezettségének.

Személyében nemcsak kiváló művészt és pedagógust, hanem nagy tudású, inspiráló és emberséges tanárt veszítettünk el.

Emlékét szeretettel, tisztelettel és hálával őrizzük.

Magyar Táncművészeti Egyetem
Művészetelméleti Tanszék

Fotók: Csillag Pál

A Búcsú Dr. Károly Róberttől bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A program azoknak szól, akik már rendelkeznek néptáncos tapasztalattal, és szeretnék elmélyíteni tánctechnikai, pedagógiai és módszertani tudásukat, miközben egy nemzetközi, inspiráló közösség részévé válnak. Ez a kurzus nemcsak képzés, hanem élmény is: találkozás, tanulás és közös gondolkodás a világ különböző pontjairól érkező néptáncosokkal.

• Időpont: 2026. június 29. – július 10.
• Helyszín: Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest
• Jelentkezési határidő: 2026. február 27. – JELENTKEZÉS ITT

Az ösztöndíj által biztosított támogatások:

• tandíjmentes részvétel a kurzuson
• szállás
• napi háromszori étkezés
• orvosibiztosítás
• oklevél a program sikeres elvégzéséről

A két hét során a résztvevők intenzív képzésben vesznek részt. Az első héten főként a tánctechnikai fejlesztésre, a magyar néptánc anyagának feldolgozására és az alapvető ritmuskészség és állóképesség fejlesztő gyakorlatokra helyezzük a hangsúlyt. A második hét inkább a módszertani és pedagógiai kérdésekre koncentrál: kiscsoportos foglalkozások, mikro-tanítások és tapasztalatcserék keretében.

A program kétnyelvű (magyar–angol) formában zajlik, rugalmas szervezéssel, a résztvevők tudásszintjéhez igazodva. A jelentkezés része egy rövid videó beküldése, amely segíti a személyre szabott képzés kialakítását.

Egyedülálló lehetőség a diaszpórában élő magyar néptáncosok számára, hogy szakmailag fejlődjenek, kapcsolatokat építsenek és megerősítsék kötődésüket a magyar néptánc hagyományaihoz.

További információ és jelentkezés: brum.alejandra@mte.eu

A Diaszpóra néptánc Nyári Egyetem – 2026-ban is a Magyar Táncművészeti Egyetemen! (VIDEÓ) bejegyzés először MTE-én jelent meg.