„Nagyon tetszett a vizsgakoncert. A fiatalok kilenc év tanulás után jutottak el ide, hogy tehetségük és tudásuk legjavát tudták megmutatni – kezdte összegzését, Fodorné Molnár Márta. – Úgy gondolom, ez sikerült is nekik. Nagyon jó volt, hogy az adottságaiknak megfelelő volt a műsorválasztás, amelyben így nagyszerűen ki tudtak teljesedni. Egyetemünk nemzetközileg is elismert oktatói mellett további neves külföldi szakemberektől kaptunk érdemi, és a gyerekeknek is igen sokat jelentő segítség. Robert North asszisztense,  Rossella Capriolo A halál és a lányka című modern balettben dolgozott a hallgatókkal, az utolsó darab pedig Robert Bondara nevéhez fűződik. Komoly szakmai lehetőség, hogy a poznani balettigazgató Rush c. darabja kimondottan a hallgatókra készített koreográfia. Természetesen a középső rész a szokásos klasszikus blokk volt, de az oktatók ott is igyekeztek a fiatalok adottságait, képességeit figyelembe venni – mondta el Fodorné Molnár Márta, az MTE rektora.”

Fotók: Mészáros Csaba

Brieber Éva, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének vezetője elsősorban Végh Krisztina munkáját emelte ki, nem megfeledkezve a hallgatókról.

„Nagyon büszke vagyok a hallgatóinkra és hasonlóan büszke vagyok a balettmesterre, Végh Krisztina művésznőre, aki végigvitte ezt a csodálatos évet. Remekül teljesítettek a fiatalok! Megterhelő időszakon vagyunk túl, mert a koronavírus-járvány miatt nehéz volt a folyamatos munkát fenntartani, de át tudtuk hidalni a nehézségeket, köszönet a mestereknek. Gyönyörű előadás volt, nagyon élveztem, nagyon jól éreztem magam, mint néző. Ez egy fontos dolog: Ha a néző úgy jön ki egy előadásról, hogy kellemes volt és milyen szépet láttam, az remek visszajelzés. Én így jöttem ki… – kezdte összegzését Brieber Éva.”

A tanszékvezető az izgalmas program-összeállításra a következőket mondta:

“Az első felvonás, A halál és a lányka Robert North darabja. Tudom, hogy ez Végh Krisztina mesternőnek a szíve csücske és – ahogy a honlapunknak nyilatkozta is korábban – nagy álma volt, hogy a végzős évfolyamnak, főleg ennek a végzős évfolyamnak ez legyen a vizsgadarabja. Nem véletlenül, mert nagyon passzolt ez a darab a gyerekeknek, akik kiváló színészi képességgel vannak megáldva és jó karakterek voltak ehhez az előadáshoz az évfolyamban. A második felvonás hagyományosan a klasszikus balettokból építkezik. Ami azonban megint egy kis újítás volt, hogy nem a Magyarországon játszott A hattyúk tavának egy részletét választották a műsorhoz, hanem Bourmeister koreográfiáját, ami egy kis újdonságot hozott. Ezek rövid szvitek voltak, mivel klasszikus szakon vagyunk, kötelező megmutatni a technikai tudást.

Az utolsó felvonás, Robert Bondara darabja szívet melengető volt. Nem tudom, hogy a közönség észrevette-e, de ugyanúgy kezdődött, mint A halál és a lányka, csak vidámabb színekben. Ez a koreográfia erre az évfolyamra készült és az mindig nagyon hasznos, mikor egy koreográfus egy adott évfolyamra készít koreográfiát, mert az ő adottságaikat és technikai tudásukat használja ki. Robert Bondera már tavaly is alkotott az egyetemen. Szeretünk vele dolgozni, mindig szívesen látjuk – zárta összegzését, Brieber Éva, aki végül újra gratulált a hallgatóknak és sikeres művészi pályafutást kívánt nekik.”

A A végzős vizsgakoncertről, szakmai szemmel bejegyzés először MTE-én jelent meg.