Fotók: Horváth Adrienne

A végzős évfolyam női évfolyamvezetője, Kazinczy Eszter, míg Oláh Zoltán a fiúkkal dolgozik. A vizsga fizikálisan és mentálisan egyaránt megterhelő volt, amire számítani lehetett. A vizsgabizottság és a meghívott vendégek visszajelzése azonban nagyon pozitív volt. Magas technikai tudásról, eleganciáról és művészi elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot a hallgatók. Azonban érdekes lehet meghallgatni a mesterek véleményét a tanulmányok zárásának egyik legfontosabb mérföldkövéről és arról, mi vár még a hallgatókra a következő hetekben, hónapokban.

Mennyire vagytok elégedettek a hallgatókkal?

K. E. A fiatalok jó formában voltak. Felül tudtak emelkedni lábfájáson, a jövőjük bizonytalanságán, a helyzet okozta stresszen. Tudtak mosolyogni a legnehezebb lépések kivitelezése közben is. Szépen teljesítettek.

O. Z. Nagyon jól sikerült a vizsga, elégedett vagyok. Régóta dolgozom velük, ők is megismertek már annyira, hogy tudják, mit várok el tőlük. Valójában nem készültünk rá sokkal többet, mint egy másik vizsgára, azzal a különbséggel, hogy nagyobb hangsúlyt fektettem a zeneválasztàsokra és a muzikalitásra.  A képesítő vizsga sikeréhez hozzájárult, hogy augusztus közepe óta folyamatos megmérettetésekre készültek, ennek köszönhetően remek formában voltak, de nagyon fáradtak is. Szerencsés vagyok, mert inspiráltak a fiúk a gyakorlatok kitalálásánál, összeállításánál és végig kiegyensúlyozottan dolgoztak.

Azt már lehet tudni, hogy mi lesz a vizsgakoncert programja?

K. E. A vizsgakoncert a hagyomány szerint három részből áll. Az elsőben egy Raymonda szvittel készülünk, a másodikban a klasszikus pas de deux-k mellett Seregi László Spartacus című balettjéből lesz két részlet és Darai Tamás fiatal koreográfus készít egy modern etűdöt.

O. Z. A záró felvonásra – ami mindig kortárs – meghívtuk Virginie Brunelle kanadai koreográfust, hogy egy már kész darabját dolgozza át a végzős osztályra.

Mit szerettek a legjobban ebben az időszakban és ebben a csapatban, évfolyamban?

K. E. Jó érzést okoz látni, ahogy a hallgatók művészileg és technikailag fejődnek. Ebben az évben látványosan megindultak előre. Nagyon sokféle személyiségek, eltérő motivációval, gondolkodásra és gondoskodásra serkentő, formálódó egyéni sorsokkal. A napi munkával, a közös feladatokkal mégis összekovácsolódnak.

Bemegyünk a terembe, próbálunk és abban feloldódunk. Jó látni, amikor elégedettek a napi munka mennyiségével és minőségével, amikor fáradtan, de mosolyogva indulnak haza. Jó érzés még, amikor kérdeznek, vagy észrevételt tesznek – mert látom, már felnőttek, önállóak…

Ki az, akinek már látszik a jövője, és mire számíthatunk a többiek elhelyezkedése kapcsán?

K. E. A jövője még csak egy lánynak biztos a tizenkettőből.

Németh Lili szerződésajánlatot kapott a Magyar Nemzeti Balett-től, az Operától, ami óriási dolog.

Rajta kívül hárman várnak külföldről megerősítésre. Próbatáncokon érdeklődtek irántuk (Újvidékről, Tallinból és Pilzenből) felvették a személyes kapcsolatot velük, de még nem született döntés. Kisebb a piac, mint amennyi az elhelyezkedni vágyó táncművész. A többiek is valamennyien keresik a helyüket.

O. Z. A fiúknál mindhárman voltak több próbatáncon, jelenleg visszajelzést várunk a Magyar Nemzeti Balettől, a Bejart Ballet Lausanne-tól és a Brno-i Nemzeti Színháztól. Az Budapesti Operettszínháztól  és Győri Balettől is érkezett szerződésajánlat. De még nincs vége, van még kilátás próbatáncra Oslóban is…

A “Jó érzés, amikor kérdeznek, mert látom, már felnőttek, önállóak..” (VIDEÓ!) bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Az újító szemlélet, a szakmai naprakészség és a felnövekvő generációk megértésén alapuló oktatási technikák nem voltak teljesen ismeretlenek számomra, hiszen néhány éve teljesítettem a balett tanároknak szóló elméleti/gyakorlati szeminárium sorozatukat (az INSPIRE és INSPIRE TO BE SEMINARs-t). Végtelenül kíváncsi voltam, hogyan működik mindez a RBSc-ban a gyakorlatban és mi az, amit át tudok majd ültetni a látottakból a saját oktatási gyakorlatomba. Az érdeklődésem három területre terjedt ki:

• a klasszikus balett technika iskolaspecifikus oktatásának gyakorlatára (angol stílus)
• pedagógiai és oktatáselméleti újításaik gyakorlatba való átültetésére (holisztikus szemlélet, motiváció)
• a tantervbe foglalt másodtárgyakban rejlő lehetőségekre

Korábbi látogatásaim alkalmával revelációként hatott rám az angol balett-technika sajátos koordinációja, átgondoltsága, eleganciája és a pontosan értelmezett előadásmódjuk. Lenyűgözött az a gazdag motivációs készlet, amit a legkisebbektől kezdve alkalmaznak, és a mára alapvető fontosságúvá vált egészségközpontú oktatás. Ezúttal szembetűnő volt a dinamikus óravezetés, mely nem hagyta a gyerekek figyelmét lankadni és a kölcsönös kommunikációra és a tapasztalat szerzésre építő együtt-munkálkodás. Az oktatók sikere, az általános jókedv és motivált légkör – mindenesetre – nagyban a kurzus jótékony hozományának tudható be. A gyerekek a világ minden tájáról érkeztek Londonba, mindenki tanulni szeretne, hiszen a nyarukat áldozták be ezért a kurzusért.

A RBSc mindkét épületében jártam observer-ként. Az egyik a gyönyörű White Lodge, a Richmond parkkal körülvett hatalmas villa, kiegészítő épületekkel a fiatalabb növendékek szakmai oktatását szolgálja. Ez a helyszín a kurzus alkalmával ugyanúgy megtelik, mint az év bármely szakában. A kert el van zárva a látogatók elől, a parkban tömegközlekedési eszköz nem jár. 45 perces séta távolságban találtam szállást, de kárpótoltak a gyaloglásért a park kartávolságra megközelíthető szarvasai! A felső tagozatos növendékeknek London belvárosában, a Floral street-en van a szakmai épületük, ami a Covent Garden közvetlen szomszédságában áll.

A kurzuson nagy létszámban vettek részt a gyerekek, csoportonként 24-26 fővel dolgozott egy-egy mester. Meglátásom szerint a kor szerinti tudásbéli különbség kevéssé volt jelentős, mint az általános készség szintű koordinációs hiányosság és az izomérzet hiánya. A felvehető másod-kurzusok tekintetében minden korosztálynak azonos volt a kínálat. Spicc-variáció, repertoár, kreatív-tánc, karaktertánc és pas de deux.

Egy balett-tanárnak a legtöbbet az nyújt, ha egy másik balett-tanárt lát munka közben. Minden mester órájából lehet tanulni valamit, kiváltképp Londonban, a balett mai fellegvárában. Két nevet emelnék ki a nívós oktatói névsorból: Belinda Hatley-t és Kenta Kura-t. Belinda Hatley-nek remek ritmikájú gyakorlatai voltak és pontosan fogalmazott instrukciói. Jobbára a gyerekek mozgásban való ön-megtapasztalását részesítette előnyben a javítások alkalmával és a kérdés felvetés technikáját, amivel rávezette őket a mozdulat megértésére és a helyes és esztétikus kivitelezésére. Közvetlen és kedves volt. 19 évig volt a Royal Ballet tagja, első szólistája (Darcey Bussell kortársa), eleganciája, igényessége a művészi lényéből fakad. Kenta Kura személyéhez köthető a holisztikus szemlélet bevezetése a RBSc-ban. Személyében egy üde, vidám, lendületes, végtelenül ösztönző pedagógust ismerhettem meg. Számára első volt a jó, felszabadult, de koncentrált órahangulat megteremtése. Egymás és önmagunk elfogadása, amit humorral, beszélgetve hamar elért a fiatal fiúknál is. Ért a gyerekek nyelvén. A tanítandó anyagot minden órán a tanulókhoz igazította és könnyedén szerkesztette össze a lépéseket számukra. Értelmet lehelt üresnek tűnő gesztusaikba. Amikor nem világít rá a mozdulat, értelmezés, jó közérzet közötti összefüggésekre, akkor is érezhető észrevételeiben az egységben való gondolkodás és a pozitív életszemlélet.

„Hibázni szabad. A balettet fel kell fedezni magunkban. El kell mélyülni a mozdulatokban. Nem elvárásokat állítani magunk elé.” – José Carayol balettmester

A tanulók motivációját megtámogatandó egy-egy repertoár órára gyakorló művészeket hívtak vendégnek a Royal Ballet együtteséből, Anna Rose Sullivan-t, Matthew Ball-t és MayaraMagdi-t. Utóbbi két művésszel egy minden részt vevő számára nyilvános beszélgetést rendeztek, melyen szintén volt szerencsém részt venni. Felemelő volt azt hallani, hogy mennyire fontosnak vélik a művészek közötti kontaktus megtartását a színpadon. Nem csupán a partnerrel, hanem minden szereplővel annak érdekében, hogy minden elemében egységgé forrjon egy balettmű. Ilyen szemlélettel minden szereplő egyformán fontos!

Az Inspire szemináriumokon mottóként villogó, irányadó hármaskérdés a: „Mit? Miért? Hogyan?” tanítsunk, öt év alatt kiegészült egy holisztikus szemlélettel. A tudás átadása és a hangvétel a pedagógus személyiségétől függ, de az is tanulható – állítják.

Londoni tartózkodásomat megkoronázta Carlos Acosta 50. jubileumi gálája a Covent Garden-ben.

Köszönöm az élményt!

Kazinczy Eszter            

Címlapfotó: royalballetschool.org.uk

A UK Summer Intensive – egy balettmester szemével bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Az online esemény természetesen másfajta előkészületet, lelki ráhangolódást igényel a fiatalok részéről, mint a jelenléti, hiszen itt beküldött felvételekről van szó, amelyet utólag értékel a zsűri. A bécsi Ballet Grand Prix-n azonban kiváló zsűri előtt kellett bizonyítani, amelynek tagja volt Fodorné Molnár Márta, egyetemi tanár, az MTE rektora és Prof. Renato Zanella, a Szlovén Nemzeti Balett művészeti igazgatója személyében kiváló szakember elnökölte a zsűri munkáját.

Nagy Gvendolin próba közben

A táncosok a Magyar Táncművészeti Egyetem ifj. Nagy Zoltán Színháztermében vették fel a darabokat, amelyet a zsűri értékelt és ennek alapján a négy MTE hallgatóból mind a négy kiváló eredményt ért el.

A bécsi Ballet Grand Prix-n Nagy Gvendolin és Hiraku Saito első, Németh Lili második és Kökény-Hámori Kamill harmadik helye jelzi, remekül képzettek az MTE fiatal táncosai. Ráadásul Kökény-Hámori Kamill és Németh Lili szlovéniai táncösztöndíjat is nyert.

Németh Lili a zágrábi International Ballet Competition Slavenskan

Eközben a zágrábi versenyre két V. évfolyamos növendék utazott ki: Németh Lili és Bajza Gréta. Lili harmadik helyen végzett. A versenyre elkísérte a növendékeket Kazinczy Eszter balettmester, őt kérdeztük a tapasztalatokról.

Milyennek értékeled az eredményeket a mezőny összetételének tükrében?

Először is gratulálok Lilinek is Grétának is, mert alázatos, kitartó felkészülésük szép előadással zárult. Az élő verseny izgalma, ahogy látják versenyző társaikat próbálni, táncolni, a fellépők sorrendi beosztása, a színpadra lépés pillanata idegen helyen mind olyan többletet jelent, ami az on-line versenyekhez nem hasonlítható. Fontos tapasztalat. Persze ez semmit sem von le Gvendolinék BGPV-n elért sikerének értékéből, az is kiváló eredmény, amihez mindenkinek gratulálok! Zágrábra visszatérve: Lili harmadik helyét megtisztelő helyezésnek értékelem, mert a junior mezőnyben három kazah fiatalabb lányka is versenyzett, akik a kemény orosz iskolán nevelkedtek. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Ők végeztek a mezőny élén. Végtelen precizitással, lelkesedéssel és még kislányosan táncoltak.

Zágrábban kik alkották a zsűrit?

A szervezők, Dr Svebor Secak és Andreja Kovacic a zökkenőmentesen és tökéletes protokollal rendezett versenyre háromtagú zsűrit hívtak meg. Ken Ludent, a Margot Fonteyn Akadémia művészeti igazgatóját; Anastasia Matvienko-t, aki a kijevi Nemzeti Opera első szólistája volt és a Marinszkij Színház művésze – most menekült el az országból a háborús helyzet miatt – és Lydia Mila-Milovac-ot, a zágrábi Nemzeti Színház korábbi vezető magántáncosát. Úgy érzem objektíven értékelték a versenyzőket mindkét mezőnyben.

Gréta és Lili ügyes volt?

Mint mesternőjük egyrészt elfogult vagyok – Igen, nagyon ügyesek! – másrészt látom azt is, hol hibáztak, miben kell még fejlődniük. Két végtelenül szorgalmas növendékről beszélünk, akik nyáron is kurzusról kurzusra utaznak, akik most a versenyen megtapasztalták, látták, hogy hova lehet fejlődni. Nem fognak megállni és bízom abban, hogy új és újabb célokat tűznek ki maguk elé.

Gratulálunk az elmúlt napokban elért kiváló eredményekhez az MTE növendékeinek és hasonlóan sikeres folytatást kívánunk!

A Online vagy jelenléti verseny? Mindkettőn sikeresek az MTE hallgatói! bejegyzés először MTE-én jelent meg.