Az MTE növendékének nagy kihívást jelentettek a spicc órák, melyen Gioia Masala (Grace) és Paola Vismara (Milánói Scala) koreográfiát tanítottak be a résztvevőknek. A klasszikus balett órákon kívül modern képzést is biztosított a kurzus, melyet Thomas Klein vezetett, aki Nacho Duato koreográfiájával ismertette meg a növendékeket.

Nagy Zorka rengeteg tapasztalattal érkezett vissza Magyarországra, sok olyan emberrel dolgozhatott együtt a balettszakmából, akik Japánból, Olaszországból vagy Németországból érkeztek a kurzusra.

Hogyan kerültél a nemzetközi kurzusra, honnan értesültél róla?

Egy korábbi tanárnőm javasolta, hogy hol lehet utánanézni a kurzusoknak, a szüleim választották ki és a Mesternőm jóváhagyásával adtuk be a jelentkezést.

Milyen volt a közös munka a mesterekkel, oktatókkal? Miben volt más, mint Magyarországon?

Bizonyos mozdulatoknál más neveket használtak, mint amit itthon szoktunk, illetve a mozdulatot sem pontosan úgy kellett végezni, mint ahogy megszoktam.

Melyik óra volt a kedvenced? Melyik jelentette a legnagyobb kihívást és miért?

A balettórát élveztem a legjobban, mert a Mesterek gyakorlatsorai újak és érdekesek voltak, egyben változatosak is. A gyakorlatok alatti zongorajáték is inspiráló volt számomra és a Mesterek színes egyénisége is pozitívan hatott a munkánkra. A modern volt a legnagyobb kihívás, mert szokatlan volt a zene és egy teljesen új technikát, koreográfiát gyakoroltunk. Háromféle nyelven és gyorsan kellett megérteni az instrukciókat és elsajátítani a mozdulatokat.

Hogyan állsz a tanév elé a nyári kurzuson szerzett tapasztalatokkal?

Szeretek az emberekkel beszélni, ezért elhatároztam, hogy több nyelven is akarok kommunikálni, hogy több mindent értsek pontosan. A Mesterek javításai nagyon hasznosak voltak és a spicc variáció megtanulása, amiről azt gondoltam, hogy nagyon nehéz még nekem, legnagyobb meglepetésemre sikerült megtanulni, ami hatalmas élmény volt!

A Nagy Zorka Volta Montavanában gyűjtött tapasztalatokat bejegyzés először MTE-én jelent meg.