Török Jolán élete a tánc, a táncpedagógia, szívügye a magyar táncművészet és táncművészek helyzete. A táncszakma átfogó ismerője, kiválóan átlátja és a legmesszebbmenőkig támogatja a professzionális és az amatőr világot egyaránt. Munkáját mindig a szakmai alázat jellemzi.

A Táncpedagógusok Országos Szövetségének alapítójaként a magyar amatőr táncos szakmához tartozó pedagógusokat képzi, érdekeiket védi. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a művészeti nevelés már kisgyermekkorban induljon el. A Szövetségben végzett áldozatos munkáján keresztül gyermek, ifjúsági és felnőtt korosztály számára táncos fesztiválokat szervez, így az ifjúság neveléséből még nyugdíjasként is aktívan kiveszi a részét. Társadalmi munkában több mint 30 éve szervezi, irányítja a Szövetség munkáját. Az ő nevéhez fűződik az országos méretű Nagy Táncválasztó Program megszervezése és lebonyolítása.

Munkája során több tízezer emberrel foglalkozik: pedagógusokkal, táncművészekkel, szakemberekkel.

A Magyar Táncművészek Szövetségének 1990-es megalapításától 27 éven át ügyvezetője volt, jelenleg elnökségi tagja. Emellett a Magyar Tánctudományi Társaság elnökségének tagja, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.

Páratlan életpályája a táncművészet, a kultúra szolgálatában zajlott és zajlik, mind a mai napig.

Isten éltesse sokáig!

Címlapfotó: Nemzeti Táncszínház 

A Isten éltesse Török Jolánt! bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A program azoknak szól, akik már rendelkeznek néptáncos tapasztalattal, és szeretnék fejleszteni tánctechnikai, pedagógiai és módszertani tudásukat, miközben ötleteket és inspirációt cserélhetnek a világ minden tájáról érkező néptáncosokkal.

A kurzus nem csupán képzés, hanem teljes élmény: tanulás, együttgondolkodás és a magyar néptánc hagyományainak felfedezése nemzetközi közegben.

• Időpont: 2026. június 29. – július 10.
• Helyszín: Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest

Részvételi feltételek: Betöltött 18. életév és érettségi bizonyítvány

A kurzus felépítése:

1. hét: tánctechnikai fejlesztés, a magyar néptánc anyagának gyakorlása, ritmus- és állóképességfejlesztő gyakorlatok.
2. hét: pedagógiai és módszertani témák, kiscsoportos foglalkozások, mikro-tanítás és szakmai tapasztalatcsere.

A program kétnyelvű (magyar–angol)

A jelentkezés része egy rövid videó beküldése, amely segít a személyre szabott képzés kialakításában.

Részvételi díjak:

1 000 EUR – teljes képzés, szállás és étkezés

750 EUR – saját szállás esetén (a díj a kurzust és az étkezést tartalmazza)

Jelentkezés: Kérjük, küldjétek el jelentkezéseteket a következő LINKEN keresztül.

Jelentkezési határidő: 2026. április 30.

További információért vagy kérdések esetén írjatok bátran: brum.alejandra@mte.eu

Csatlakozzatok hozzánk egy inspiráló nyárra a magyar néptánc világában, szakmai fejlődésre és nemzetközi kapcsolatok építésére!

A Jelentkezz a Magyar Táncművészeti Egyetem nyári néptánc kurzusára! bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A Magyar Táncművészeti Egyetem képzésein végzettséget szerző táncművész hallgatók, legyenek balettművészek, néptáncosok, modern-, színházi- vagy társastáncosok, egy egész életen át tartó lehetőséget kapnak a táncművészettel. Igazi hivatást.  Példák sokasága bizonyítja, hogy a táncművész pályán az Egyetemről kikerülő hallgatók könnyen el tudnak helyezkedni és utána egész életükben a pályán, vagy annak közelében lehet maradni.

A táncművészet rendkívül sokoldalú előnyöket kínál a fiúk, férfiak számára, amelyek messze túlmutatnak a puszta mozgáson. Fejleszti a fizikai erőt, a koordinációt, a mentális állóképességet és az érzelmi kifejezésmódot is.

Az egyetemi végzettség és a minőségi táncművészeti tudás, életreszóló lehetőség, amelyet csak a Magyar Táncművészeti Egyetemen lehet megszerezni!

Ha a mai divatnak megfelelően megkérdezzük a Mesterséges Inteligenciát, miért érdemes táncművésznek tanulni, többek közt a következő válaszokat kapjuk:

1. Fizikai fejlődés és erőnlét

• Erő és állóképesség: A tánc, különösen a balett vagy a modern tánc, intenzív edzést biztosít, amely növeli az izomerőt, a szív- és érrendszeri egészséget, valamint a törzs stabilitását.
• Koordináció és egyensúly: Segít a testtudat (propriocepció) kialakításában, javítja az egyensúlyérzéket és a koordinációt, ami más sportágakban (pl. foci, küzdősportok) is előnyt jelent.
• Rugalmasság és tartás: Fejleszti a flexibilitást és javítja a testtartást, ami a mai, sok üléssel járó életmód mellett kulcsfontosságú.

2. Mentális és kognitív előnyök

• Koncentráció és fegyelem: A koreográfiák megtanulása fokozott figyelmet, memóriát és kitartást igényel, ami növeli a mentális állóképességet.
• Kreativitás: Lehetőséget ad a kreatív önkifejezésre és a művészi gondolkodás fejlesztésére.

Fotó: Andrea P. Merlo

3. Komoly karrier és különleges lehetőségek

• Ritka férfi táncosok: Mivel a táncművészetben kevesebb a férfi táncos, a tehetséges fiúk előtt egyedi karrierlehetőségek állnak, akár világszerte is.
• Vonzóság és magabiztosság: A tánc által megszerzett fizikai erő és koordináció növelheti a társasági magabiztosságot.

4. Szociális és érzelmi készségek

• Önbizalom növelése: A színpadi szereplés és a technikai fejlődés nagy mértékben növeli az önbizalmat.
• Csapatmunka: A tánc (különösen a páros vagy csoportos táncok) megtanít az együttműködésre, a társakkal való kommunikációra és a közös munka fontosságára.
• Érzelmi felszabadulás: Biztonságos és egészséges teret biztosít az érzelmek kifejezésére.

Ha mindez nem lenne elég, akkor hallgassuk meg, mit mondanak a végzős klasszikusbalett hallgatók minderről.

A Mit adhat a fiúknak a táncművészet? bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A Hagyományok Háza színháztermében került sor a Táncművész szak Néptánc szakirány képesítővizsgájára, amely február 2-án reggeltől délutánig tartott. Ahogy korábban is írtuk: A vizsga komoly mentális és fizikai feladat volt, igazi szigorlat. Dr. Ónódi Béla évfolyamvezető hallgatói azonban kiválóan teljesítettek, aki látta a vasárnapi szülői bemutatót, illetve, aki ott volt, ott lehetett a hétfői képesítővizsgán megtapasztalhatta, hogy ismét valóban tehetséges évfolyam kerül ki a Magyar Táncművészeti Egyetemről.

Fotók: Csillag Pál

Külön öröm volt, hogy a vizsgára a Hagyományok Házában került sor, ahogy az is, hogy az Egyetem meghívását határon túli hivatásos néptáncegyüttesek is elfogadták, mint a Nagyvárad Táncegyüttes, Bekecs Táncegyüttes és a Maros Táncegyüttes. De ott volt a HH-ban a Fitos Dezső Társulat két vezetője, Dezső és Kocsis Enikő is, Magyarország legfiatalabb hivatásos és nagyhatású táncegyüttesét képviselve. Ők is, valamint a többi társulat vezetői is elmondták, szívesen szerződtetnék a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóit.

Ónodi Béla évfolyamvezetővel és Hortobágyi Gyöngyvérrel, a Néptánc szakirány vezetőjével beszélgettünk a vizsgáról. A két kiváló oktató elmondta, hogy a hallgatók – lassan néptáncművészek – „Magas színvonalon teljesítettek az öt órán át tartó vizsgán, ahol a különböző táncnyelven – klasszikus balett, modern tánctechnikák, Molnár technika, néptánc, néptáncon belüli is az különböző tájegységek táncait valamint a táncszínházi koreográfiák – kellett számot adni tudásukról.”

A vizsgabizottságot az Egyetem oktatói, az évfolyamot oktató mesterek és hivatásos együttesek vezetői alkották – Mihályi Gábor, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész, mint a vizsgabizottság elnöke; Juhász Zsolt, a Duna Táncműhely vezető koreográfusa, a Duna Művészegyüttes vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, valamint a Néptánc szakirány korábbi megbecsült oktatói: Végső Miklós és Brieber János. Sajnos a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész Zsuráfszky Zoltán más elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a vizsgán.

Arra a kérdésre, hogy a vizsgabizottság előtt, minek kellett megfelelni, Hortobágyi Gyöngyvér válaszolt.

„Egyértelműen az öt év alatt elsajátított ismeretek legmagasabb szinten való interpretálása volt a fő szempont, amin keresztül a leendő táncművész előadói kvalitásnak is tükröződnie kellett.”

Arra a felvetésre, hogy miként értékelte a vizsgabizottság a hallgatók teljesítményét, már Ónodi Béla válaszolt.

„Örömteli, hogy a bizottság magas színvonalúnak ítélte a vizsgát. Többen kiemelték, nincs még egy ilyen oktatási intézmény, ahol ennyire széleskörű képzésben részesülnek a hallgatók a tánc különböző formanyelvén.”

„Az évfolyam nagyon jó képességű – mutatott rá Hortobágyi Gyöngyvér egy a szakmában egyébként jóideje ismert tényre. – Tele sok egyéni színnel és szinte már kész táncosként várják az együttesek megkeresését, amit a júniusi koncertvizsga után elfogadhatnak.”

Ónodi Béla a vizsga, és az MTE oktatásának több érdekes színfoltjára is felhívta a figyelmet. Elsőként arra, hogy „A Néptánc szakirány képzése komoly energiát fektet a folyamatos monitorozásába és ennek megfelelően alakítja a tananyagot a kornak és az együttesek igényeinek megfelelően.” Az évfolyamvezető szerint ennek eredményeként láthattak az érdeklődök és a bizottság tagjai, “egy olyan széles spektrumú vizsgát, ahol az 5 óra alatt különböző táncnyelven különböző hangulatokat, technikákat kellett bemutatni és gyakran percenként váltani a helyzetnek, stílusnak megfelelően.”

Gratulálunk a hallgatóknak és a felkészítő mestereknek a sikeres vizsgához!

Egyben az Egyetem köszöni dr. Both Miklósnak, a Hagyományok Háza főigazgatójának, hogy a képzés egyik legnagyobb megmérettetésére a helyszínt biztosította.

A Néptánc képesítő: Öt év alatt megszerzett tudás, öt órában, ötösre! (videó) bejegyzés először MTE-én jelent meg.

A Hagyományok Háza színháztermében kerül sor a Táncművész szak Néptánc szakirány képesítő vizsgájára, amely kilenc órától délután fél háromig tart majd február 2-án. Talán az időtartamból is kiderül, milyen komoly mentális és fizikai feladat lesz megfelelően teljesíteni a szigorlatot, dr. Ónódi Béla évfolyamvezető hallgatóinak. A képesítő vizsga nem nyilvános, de egy nappal korábban, február elsején vasárnap szintén a Hagyományok Házában kerül sor a szülői bemutatóra, amelyre szinte minden jegy elkelt, tehát teltházas lesz.

Hortobágyi Gyönygvér, a Néptánc szakirány vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte: “Köszönjük dr. Both Miklósnak, a Hagyományok Háza főigazgatójának, hogy  a képzés egyik legnagyobb megmérettetésére a helyszínt biztosította. Az Egyetemen folyó építkezés miatt sok helyről kértünk segítséget, hogy méltó körülmények között adjanak számot tudásukról a szakmai szigorlaton a hallgatók. Minden eshetőséget számba vettünk és  a Hagyományok Háza nyújtott segítséget, amiért külön köszönet jár főigazgató úrnak és a munkatársainak, akik segítettek a szervezésben.”

A képesítő vizsga a fiatal, már szinte néptáncművészek meghatározó szakmai megmérettetése, gyakorlati szigorlat, amely valóban szigorú számonkérést jelent, melyen klasszikus balett, modern tánctechnika, Molnár-technika és néptánc tárgyakból is tudásuk legjavát kell nyújtani a végzős hallgatóknak, a Mesterek által összeállított magas művészi színvonalú kompozíciókban.

A roppant tehetséges hallgatók tehát készülnek. Nem is akárkikkel!

Külön köszönet a Pachake Rom Folklór Együttesnek és a Makula-családnak, akik magas színvonalon megalkották a felső Tisza-vidéki koreográfia zenéjét.

A Magyar Táncművészeti Egyetemen, az MTE stúdiójában Kálmán Salamonnal dolgozott: Makula Zsolt, az együttes alapítója; fj. Makula Zsolt zenekari vezető; Makula Rajmund és Balogh Róbert, az együttes oszlopos tagjai. A projektet egy kiváló növendék, Makula Zoltán segítette, aki kannázott a felvételen.

A végeredményt majd a képesítő vizsgán minden jelenlévő megtekintheti – elnézést, meghallgathatja, Rémi Tünde és ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfiája alatt.

A A Makula-család tagjai az Egyetem néptáncosaival dolgoznak bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Az Országos Ifjúsági Szólótáncverseny évek óta az egyik legjobb fórum a legkiválóbb ifjúsági néptáncos előadóknak arra, hogy számot adhassanak eredeti néptánc ismeretükről, annak újra alkotásáról, valamint magas színvonalú egyéni előadásmódjukról. Természetesen a verseny célja segíteni az évszázadok alatt kikristályosodott magyar néptánckincs továbbörökítését, legszebb, legértékesebb elemeinek hagyományhoz hű megőrzését.

Ahogy az esemény honlapján is szerepel: „a verseny és az értékelés rögzítésével, archiválásával létrehozott táncos adatbázis segítségével megteremti a jövő néptáncoktatói és táncosai számára a táncok és az előadók tanulmányozásának és kutatásának lehetőségét

A versenyen elnyerhető címek: Gyöngygalléros Táncos (lányok), Ezüstpitykés Táncos (fiúk).

 A kötelező táncok az idei évben a következők szerint alakultak:

A fiú szólisták kötelező anyaga az I. korcsoportban (15-16 évesek): szilágysági cövekelés és zsibai.

A párosok kötelező anyaga az I. korcsoportban (15-16 évesek): szilágysági csárdás és ugrálós.

A fiú szólisták kötelező anyaga a II. korcsoportban (17-18 évesek): szatmári szóló cigánytánc.

A párosok kötelező anyaga a II. korcsoportban (17-18 évesek): szatmári páros cigánytánc.

Szabadon választott: a kötelező táncanyagon kívül bármely más tájegység táncából másfél – két perces improvizáció.

Mindkét kategóriában az elbírálás szempontja az eredeti táncanyag alapos elsajátítását bemutató stílusos, de az egyéniséget tükröző, szólisztikus előadásmód, ami a hatásos színpadi megjelenés mellett megőrzi a folklorisztikai hitelességet is.

A felsőfokú tanulmányokra előkészítő II. néptánc szakirányú évfolyamból 11 hallgató nevezett párban vagy szólóban a versenyre, akik közül a döntőbe 7 produkció jutott be.

A Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművész szak néptánc szakirány két végzős hallgatója Busai Bori és Makula Zoltán a tőlük már megszokott színvonalon táncoltak. Ők a II. korcsoportban indultak. Bori és Zoli olyan magas színvonalon, példa értékűen fogalmazták meg táncaikat, és ezt a zsűri a Gyöngygalléros és Ezüstpitykés táncos díjjal jutalmazta, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium különdíját is megkapták, mely a Minisztérium képviseletében fellépési felkéréssel és 100.000 Ft/fő díjazással jár.

A verseny díjazottjai:

• Antal Anna Eszter – (Takács Gergő Boldizsár) – Gyöngygalléros táncos,
• Bistey Boglárka – Kispál Domonkos – Gyönygalléros és Ezüstpitykés táncos valamint mindketten a Tiszavirág Néptáncegyesület különdíja,
• Dudás Lili – (Tallér Szabolcs) – Gyöngygalléros táncos és a Martin György Néptáncszövetség különdíja,
• Taba Mátyás István – Ezüstpitykés táncos és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Egyesület 20.000 Ft értékű utalványa a Néptáncosok Kellékboltjába,
• Tallér Szabolcs – Ezüstpitykés táncos.

Az Egyetem immár második alkalommal ajánlott fel különdíjat, melyet “A színpadi néptáncművészet elvárásainak magas szintű teljesítéséért” adományoz. A díjat az idei versenyen Hercz Nelli – Lesó Áron, valamint Nyemcsok Eszter és Orosz Máté Imre érdemelték ki. A díjjal a Táncművész szak néptánc szakirány gyakorlati államvizsgájának, június 6-án esedékes koncertvizsgájára nyertek jegyeket, mely a Nemzeti Táncszínházban kerül bemutatásra.

Hortobágyi Gyöngyvér tanszékvezető és Ónodi Béla az MTE oktatója a helyszíen tekintették meg az eseményt. Hortobágyi Gyöngyvér elmondta:

„Büszkeséggel töltött el bennünket hallgatóink szereplése. A “kicsik és nagyok” lelkiismeretes felkészüléssel, magas színvonalon történő táncos megfogalmazásokkal méltó módon képviselték a Magyar Táncművészeti Egyetemet.”

A A néptánc ünnepe volt az Országos Ifjúsági Szólótáncverseny Egerben bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Kovács Henrik néptáncpedagógus, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, aki jelenleg az ohiói Kenyon College-ban tanít Lábán-kinetográfia és magyar néptánc tantárgyakat, Fulbright-ösztöndíjjal tartózkodik az Egyesült Államokban. Az 1922-ben alapított Hungarian Club of Chicago beszámolója szerint a kiváló szakember “Minden mozdulatával és magyarázatával olyan tudást, precizitást és tapasztalatot adott át, amit csak egy igazi mester képes továbbadni.”

Fotó: Kovács Henrik Facebook oldala

Az esemény kiváló hangulatban zajlott és a Magyar Klubba ellátogatók két napon keresztül élvezhették dr. Kovács Henrik foglalkozásait.

A Karácsonyi Táncház Kovács Henrikkel Chicagóban bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Az előkészítőn való részvétel ugyan nem garancia a képzésre történő felvételre, de betekintést enged a felvételi folyamatba, a gyakorlati elvárások megvalósításába, ezzel a felvételizők
magabiztosságot szerezhetnek a felvételi vizsgára. A csoportos gyakorlati felkészítés mellett a résztvevők saját szólójukkal, illetve a felvételi egyéni elemeivel kapcsolatban személyes
coaching-jellegű támogatást kapnak.

Az előkészítőre azokat várjuk, akik a táncos és próbavezető szak moderntánc, színházi tánc, néptánc vagy társastánc szakirányára illetve a koreográfus szakra (BA képzés) jelentkeznek.

A program három hétvégi napon – 3 x 90 perc / konzultációs nap időtartamban – valósul meg:

• 2026. január 10.
• 2026. január 17.
• 2026. január 24.

A képzési alkalmakra várhatóan 12.00 és 17.00 óra között kerül sor.

A tanfolyam díja 62.000 forint, ami az órákon való részvétel költségét tartalmazza.

Befizetési határidő: 2025. december 20.

Amennyiben a jelentkező a díjat 2025. december 6-ig befizeti, úgy az 57.000 forint. A befizetést az egyetem számlájára történő átutalással lehet teljesíteni. A részvételi díj be- és
visszafizetésére vonatkozó részletes információkat honlapunkon találja. Jelentkezni az ITT található linken lehet:

A jelentkezők az órák pontos időpontjáról és helyszínéről e-mailben kapnak értesítést.

Kedvezményes jelentkezés december 12-ig ITT. 

További információ: Gönczi Renáta | gonczi.renata@mte.eu | +36 20 383 5761

A Felvételi előkészítő tanfolyam a Magyar Táncművészeti Egyetemen bejegyzés először MTE-én jelent meg.

November 13-án csütörtökön gyertyagyújtással egybekötött megemlékezéssel tisztelgett a Magyar Táncművészeti Egyetem számos oktatója, munkatársa, vezetője és hallgatója Jakabné Dr. Zórándi Mária egyetemi tanár, a jogelőd Táncművészeti Főiskola korábbi rektorának emléke előtt. A szép tiszteletadásra az Egyetem főépülete mellett korábban elültetett emlékfa körül került sor. 

Fotók: Csillag Pál

Zórándi Mária 1975-ben végzett a főiskola jogelődje, az Állami Balett Intézet első néptánc tagozatán. Később ugyanitt klasszikus balett- és néptánc-pedagógus oklevelet, majd a Magyar Testnevelési Egyetemen gyógytestnevelői diplomát, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen DLA doktori fokozatot szerzett. Táncművészként a Magyar Állami Népi Együttes és a Budapest Táncegyüttes szólistája volt.

Ezzel párhuzamosan több mint harminc éven át tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, 1991-től a Néptánc Tanszék vezetőjeként. 2009 májusában a főiskola rektorává választották. Előadóművészi és pedagógusi munkásságát 1983-ban Nívódíjjal, 1998-ban Harangozó Gyula-díjjal, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.

EMLÉKÉT MEGŐRIZZÜK!

A Gyertyagyújtás Jakabné Dr. Zórándi Mária emlékére bejegyzés először MTE-én jelent meg.

Az Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett Kovács Henrik, néptáncpedagógus, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, aki jelenleg az ohiói  Kenyon College-ban tanít Lábán-kinetográfia és magyar néptánc tantárgyakat.

Az elismeréshez szívből gratulálunk!

Az MTA köztestületi tagja azok a Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek lehetnek, akik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, s írásban benyújtott kérvényüket az MTA Kutatásszervezési Intézete elfogadja. A köztestületi tagság az Akadémiához való lazább kötődést jelenti, amelyet 1994-ben az Akadémiai Törvény megalkotása tett lehetőve.  

Forrás: Kovács Henrik – Facebook

A Az MTA Köztestületének tagja lett Kovács Henrik bejegyzés először MTE-én jelent meg.