Életének 79. évében elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház volt balettigazgatója.
Fodor Antalt a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Táncművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Fodor Antal Erkel-díjas, kiváló művész a Magyar Táncművészeti Egyetemen (akkor Állami Balett Intézet) és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol később Doctor of Liberal Arts (DLA) címet is szerzett.
A táncművész diploma megszerzése után:
- 1959-ben a Pécsi Baletthez szerződött,
- 1969-ben meghívták a budapesti Operaházhoz koreográfusnak. Az Operaházban eltöltött több mint 25 év alatt koreográfusi tevékenysége mellett volt:
- művészeti vezető,
- balettigazgató,
- az Operaház főigazgatójának tanácsadója.
Kiváló klasszikus balett képzettsége mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern balett és a modern táncművészet Magyarországra kerülésében, annak itthoni elismertetésében és megszeretettetésében nemcsak saját koreográfiái által, hanem a kor legjelentősebb alkotóinak hazai színpadokon való megjelenésének megszervezésével is.
Koreográfusi munkáiból kiemelkednek a szimfonikus (absztrakt) balettek, melyek alkotásával egy, az uralkodó realista, cselekményes (szovjet típusú) balettekkel szemben álló műfajt honosított meg az Operaházban, a magyar táncművészetben. Ezzel utat nyitott és előkészítette a talajt a nyugati táncművészeti alkotások befogadására az Operaház balettegyüttese és közönsége számára.
Az ebben a műfajban alkotott művei közül a legjelentősebbek:
Bach: E-dúr hegedűverseny,
Vivaldi: „Ballo concertante” c. darabok.
Az utóbbiból készült film elnyerte a Prix Itália díjat és a világ több mint harminc televíziója tűzte műsorára.
A legtöbb előadást és világsikert megért darabja a Bach-Presser zenére készített „Próba” c. mű, mely több mint 1000 előadásban került a közönség elé Európában, de nagy sikerrel játszották Indiától az Egyesült Államokig is. A világ több együttese tartja ma is műsorán. (Többek között a világ egyik legjobb balettegyüttese, a szentpétervári Kirov Balett is. A világ 5 jelentős TV társasága készített filmet a darabból: Magyar TV, ZDF, ORF, Holland TV, stb.)
Fodor Antal küldetésének tekintette, hogy a kortárs magyar táncművészetet összekapcsolja a kortárs magyar zenével. Művek sorát alkotta mai magyar zeneszerzőkkel együttműködve:
- Szokolay: Az áldozat,
- Bozay: Kitörések,
- Balassa: Iris,
- Székely: Ecloga,
- Mártha: Látomások,
- Soproni: Változatok,
- Presszer: A próba
Koreográfus-rendezőként a világ számos országában dolgozik – dolgozott. (Németország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Lengyelország, Svájc, stb.) Rendszeresen dolgozik olyan nagy és világhírű fesztiválokon, mint a Brégenzi-, Edinburgh-i, Sevillai, Siracusai, Xanteni fesztiválok.
Alkotóművészi tevékenysége mellett a fiatalok oktatásában is komoly feladatot vállalt:
- Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen táncot, zenés mesterséget és koreográfiát, valamint az újrainduló koreográfus képzésen osztályfőnök volt.
- Megszervezte a Magyar Táncművészeti Egyetemen a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetet, amelynek első igazgatója volt. Vezetése alatt a táncművészet minden ágában lehetőség nyílott pedagógus diploma megszerzésére. Elindította a koreográfusképzést, ahol többek között olyan nagyszerű művészek tudtak diplomát szerezni, mint Bozsik Yvette, Mihályi Gábor, Mucsi János, Földi Béla, Duda Éva.
- Közreműködött a Művészképző Intézetben a modern-tánc szakirány megszervezésében és beindításában.
- 1997-óta volt a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára, Professzor Emeritus.
- Tagja volt a Magyar Táncművészeti Egyetem Tudományos Tanácsának.
Társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő és nélkülözhetetlen volt a táncművészetben:
- évtizedekig a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, majd ügyvezető elnökeként tevékenykedett,
- a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének ügyvezető elnöke,
- a Magyar Koreográfusok Társaságának elnöke,
- a Duna Televízió elnökének (Pekár Istvánnak) a főtanácsadója volt.
Jelentősebb művei:
- Vivaldi: Ballo concertante – Pécsi Balett (1968)
- Szokolay: Az Áldozat – Magyar Állami Operaház (1972)
- Bach: E-dúr hegedűverseny – Magyar Állami Operaház (1973)
- Rossini: Rossiniana – Magyar Állami Operaház (1974)
- Mahler: Gyermekgyászdalok – Magyar Állami Operaház (1975)
- Bozay: Kitörések – Magyar Állami Operaház (1976)
- Bach-Presser: A Próba – Magyar Állami Operaház, Brégenz (1982)
- Prokofjev: Hamupipőke – Ljubljana (1983)
- Mártha: Látomások – Magyar Állami Operaház (1984)
- Albinoni: Adagio – Magyar Állami Operaház (1984)
- Ravel: Boleró I., II., III. – Budapest, Sevilla, Varsó (1984)
- Montázs: Catarzis – Vilnius (1986)
- Schütz-Vivaldi: Lass mich Dich erkennen – Bécs (1989)
- Bartók: A fából faragott királyfi – Magyar Állami Operaház (1994)
- Bartók: A Csodálatos Mandarin I., II. – Magyar Állami Operaház (1994)
- Orff: Mindhalálig tánc (1994)
- Prokofjev: Rómeó és Júlia – Gdansk (1995)
- Orff: Carmina Burana – Varsó, Xanten (1996)
- Verdi: Requiem – Xanten (1998)
- Mártha: A nő hétszer – Magyar Állami Operaház (2008)
Táncfilmjei:
- Ballo Concertante (Magyar Televízió) 1964
- Iris (Magyar Televízió) 1979
- Ecloga (Magyar Televízió) 1979
- Rossiniana (Magyar Televízió) 1980
- Boleró (Svájc) 1986
- Catarzis (Svájc) 1991
- A Próba (Német-, Holland-, Osztrák-, Bulgár-, Magyar Televízió) 1982 – 1988
- Változatok egy ismert témára (Magyar Televízió) 1990
- Táncvilág – tévésorozat (Magyar Televízió) 1997 – 2005
- 60 éves a Magyar Táncművészeti Főiskola (Duna Televízió) 2011
Kitüntetései:
- Erkel-díj (1979)
- A Magyar Művészetért-díj (1991)
- Kiváló Művész (1998)
- A Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2002)
- A Magyar Táncművészek Szövetsége Életmű-díja (2009)
- Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2012)
Emlékét örökre megőrizzük.
 |
 |
 |
|
 |
