A balett nemcsak mozgás és sport, hanem művészet.

A balett nemcsak mozgás és sport, hanem művészet.

A klasszikus balettművész szak felvételijének utolsó fordulóján a felvételiző gyermekeknek az intézmény vezetői és a balettmesterek előtt kell megmutatniuk tudásukat. Hogy pontosan mi történik a felvételi ezen szakaszában arról Szitt Melinda a Klasszikus Balett Tanszék balettmestere mesél.

A klasszikus balettszakra felvételizni vágyó gyerekek túl vannak az ortopédiai orvosi vizsgálaton. Mi történik ezek után a balett-teremben, a felvételi utolsó szakaszában?

A bizottság minden gyermekről megkapja az orvosi vizsgálat eredményét. Számunkra az egyik legfontosabb szempont a csípőizületi mozgásterjedelem vizsgálata, amely meghatározza a klasszikus balettra jellemző en dehors helyzetet, azaz a lábak csípőizületből történő kiforgatásának mértékét. A csípőizület mozgásterjedelme – maximálisan 70 fok – egyénenként eltérő. Bizonyos mértékig fejleszthető ugyan, de tudomásul kell venni, hogy ez genetika. Természetesen van egy tól-ig határ, amely későbbi sérülést nem okoz, de egy szint után a megerőltetése káros az egészségre. Ezért fontos megnéznünk mindenkit még egyszer egyesével, hogy izommunkával tud e még változtatni a papírra leírt fokokon, vagy annyira kötött, hogy az ő egészsége érdekében mondunk nemet a felvételin, hisz ez a mi felelősségünk is. Huszonéve tanítok, a bizottság legtöbb tagja annál is régebb óta. A gyerekek határait az izületi mozgásterjedelem és az izmok rugalmasságának tekintetében már tapasztalatból érezzük szinte egy-egy érintésből az izmaik kitapogatásakor.

Mi történik a felvételi ezen szakaszában?

Minden gyermek jelentkezési lapja az asztalunkon van. Ebből láthatjuk, ki mit sportolt az előző években, táncolt e valahol, esetleg járt e balettórára azelőtt. Például, ha valaki néptáncolt, nem feltétlenül állt eddig első pozícióban. Ezeket mind figyelembe vesszük. Amikor apró és igazán speciális koordinációt nem követelő mozdulatokat kérünk tőlük, nem a mozdulat tökéletességét nézzük, hanem hogy képesek e egyáltalán leutánozni a bemutatott mozdulatokat. A tökéletes mozdulatot ráérnek később is megtanulni, hisz a felvételin sem követelmény az előképzettség.

Tudsz mondani egy körülbelüli átlagot, hányan jöttek a mostani felvételire előképzettség nélkül?

Az utóbbi években egyre kevesebben. Szerintem a mostani felvételin szinte nem is volt olyan, aki ne állt volna még első pozícióban.

Láttam, hogy egyesével kiállnak a gyerekek a bizottság elé és különböző mozdulatokat kell végezniük, miközben a balettmesterek instruálják őket.

Az első fordulóban csak szemben és háttal kell állniuk előttünk, ilyenkor nézzük meg a testarányaikat. Kérjük őket, hogy hajoljanak előre tenyerükkel megérintve a talajt, majd megnézzük a lábfejük formáját és hajlékonyságát, ami a lányoknál a későbbi spicc technikához elengedhetetlen. Ilyenkor is vannak már olyan paraméterek, amelyek genetikusak, és olyan tendenciát mutatnak, amelyekből később lehetnek problémák. Éppen ezért jobb most nemet mondani, mint jó pár év elteltével. A második fordulóban egy földre leterített szőnyegen újra megnézzük a csípőizületi tágságot, a lábfejüket, az izmok rugalmasságát, a hát puhaságát, van e az izmokban kellő erő és hajlékonyság. Ezek után parallel helyzetben kis ugrások következnek, amiből nem csak az derül ki számunkra, ki milyen magasra tud ugrani, hanem látszik az izomzaton, mennyire rugalmas. Ezek után megkérjük őket, hogy fussanak körbe a teremben, ami képet ad a koordinációjukról is. Nagyon sok kisgyerek ugyanis nem használja mindkét kezét ellentétesen a lábával, hanem sokan hátrafeszítik a karjaikat futás közben. Ebből az is látható vagy feltételezhető, hogy kinek nincsen meg a helyes keresztirányú mozgása. A kereszthúzás szinte minden balettlépésben ott van, ezért elengedhetetlen. Ezt a képességünket a kúszás-mászás időszakában szerezzük meg. Vannak olyan kisbabák, akik az ülésből azonnal fölállnak és járni kezdenek, a kúszás-mászás pedig kimarad a mozgásfejlődésükből.

Még az ősszel hallottalak beszélgetni egy végzős hallgatóval, aki a szakdolgozatában erről a témáról írt. Ezek szerint a klasszikus balett tanulása szempontjából is számít, hogy ne maradjanak ki az alapvető mozgásfejlődési szakaszok?

A mozgás-és idegrendszeri fejlődésnek nagyon szoros kapcsolata van. Minden fejlődési szakasznak van egy úgynevezett szenzitív időszaka, mely szintén egyénenként eltérő ütemben zajlik. A kisgyermek először hasonfekve csak a fejét emelgeti és oldalra fordítja, később képes megtartani a fejét hasonfekve. Öt-hat hónaposan tenyerén támaszkodva mellkasát felemeli és hátról hasra fordul. Később elindul a kúszás, majd négykézláb helyzetben hintázik és mászik, ami már a keresztirányú mozgások időszaka. Tíz-tizenegy hónaposan négykézlábról kiül oldalra és kapaszkodva feláll, végül legkésőbb tizenhat-tizennyolc hónaposan elindul. Ez az optimális sorrend mozgásfejlődésben, ami biztosítja a megfelelő idegrendszeri fejlődést és koordinációt. Amennyiben a mozgásfejlődési problémákat időben – azaz a szenzitív időszakban – diagnosztizálják, akkor a szakemberek képesek a megfelelő irányba terelni a mozgásfejlődést. Dévény Anna gyógytornász szerint az első hat hónap a legérzékenyebb időszak egy gyermek fejlődésében. Természetesen mindig lehet és kell fejleszteni, csak ez a fejlesztés már nem biztos, hogy a szenzitív időszakban történik, így sokkal lassabb folyamatra számíthatunk. A felvételin kapunk egy képet a gyerekekről, ami a későbbi folyamatos munka során változik. Ilyenkor szembesülünk az erősségekkel és a hiányosságokkal. A hiányosságokat igyekszünk komplexen kezelni, együttműködve a szakemberekkel. Az iskolán belül dolgozó orvosok és gyógytornászok nagyon megsegítik a munkánkat, ami jelentősen hozzájárul a sikerhez.

A balettóra előtt van egy rosta, ki mehet tovább a felvételi utolsó fordulójára.

Az első két forduló során alapvetően a testarányaikat és az adottságaikat mérjük fel a gyerekeknek. Amennyiben nem találunk olyan jellegű problémát, amely akadályozza a klasszikus balett tanulmányok megkezdését, részt vehet a gyermek a harmadik fordulóban. Az adottságok mellett a belső kisugárzásnak is fontos szerepe van, hisz előadóművészi pályára készítjük fel őket. Akinek a felvételin nemet mondunk, sajnos ott a klasszikus balett gyakorlatok helyes technikai kivitelezésének látjuk akadályát, ami – mint már említettem – speciális adottságokat kíván. A döntést mindig egy szakmai bizottság hozza meg. A bizottságban az intézmény vezetői és többségben az alsóbb évfolyamokban tanító balettmesterek ülnek. Mindenki pontoz és komolyan megvitatja az eredményeket. A klasszikus balett, de említhetném bármely táncművészeti ágat, nem csak mozgás és sport, hanem művészet. Ettől függetlenül elhiszem, hogy a végeredményt nehéz feldolgozni lelkileg mind a gyerekeknek, mind a szülőknek. De nem akarunk ártani. A megfelelő adottságokkal a klasszikus balett technika nem ártalmas a testnek. Az egyetemen alkalmazott módszertan évfolyamokra lebontott tananyaga tökéletesen igazodik az adott évfolyam életkori sajátosságaihoz és fokozatos terhelést biztosít. Azt fontos megérteni, hogy a megfelelő adottságok hiányában számos sérülés alakulhat ki, amit, úgy gondolom, mindenki szeretne elkerülni.

Miből áll a balettóra, ami az utolsó fázisa a balett-termi rostának?

Idén éppen én mutattam be azt a három alapgyakorlatot – fej- és karkíséret nélkül -, amit nem lehet balettórának nevezni sem az időtartama, sem az összeállítása miatt. Ezek a gyakorlatok: első pozícióban demi plié, battement tendu és relevé lent a rúdnál. A rúdgyakorlat után nyolc kisugrást kérünk tőlük páros lábbal. A feladatok közben folyamatosan segítjük és javítjuk őket, valamint megfigyeljük, hogy a javítás bizonyos szempontjait képesek e alkalmazni, ami tulajdonképpen a tanulmányaikat és később táncművészként, pályájukat végig fogja kísérni.

Kinek érdemes megpróbálni a pótfelvételit?

Bárki visszajöhet pótfelvételizni, de azt tudnia kell, hogy a felvételi követelmény ugyanaz lesz. Aki visszautasítást kapott a mostani felvételin, eldöntheti, hogy valóban akarja e ezt a hivatást, átgondolhatja, milyen tapasztalatokat szerzett, és fel tud e készülni a nyár eleji pótfelvételire. A pótfelvételire azokat a gyerekeket is várjuk szeretettel, akik januári felvételire nem adták be a jelentkezésüket.

Szöveg és fotók: Czank Lívia