Péntek este „Halljunk szót…!” – koncert és nyitótáncházzal a Fonó Budai Zeneházban kezdődött meg a Kárpát-medence legnagyobb élő népművészeti és összművészeti eseménye. A 44. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár fő helyszíne idén is a Papp László Budapest Sportaréna volt, ahol a népművészeti vásár tágas forgataga, a küzdőtéren zajló és egymást váltó táncházak, valamint a hatalmas teret betölti a táncosok várták a helyszínen. Az eseményen a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatói és hallgatói is részt vettek.
Az egész napos szombati rendezvény számos táncházai, tánctanítás sokasága, különböző programlehetőség és fellépések alkották, ahol délelőttől futó programsorozatoktól kezdődően, egészen az esti Martin gálaműsoráig mindenhol jelen volt Egyetemünk. A 27. Országos Szólótáncfesztivál díjazott táncosainak műsora is látható volt a Martin teremben, ahol a volt- és jelenlegi táncosai, oktatói is részt vettek.
A Táncháztalálkozó egyik nagy vonzóerejét a Népművészeti Vásár jelenti, amely a hagyományos tárgyalkotást, valamint az abból táplálkozó képző- és iparművészetet együttesen jeleníti meg, régi és új tárgyakkal, a funkcionális esztétikumot magas szintűen képviselve. Különböző tájegységek gazdag motívumdísz és hagyományos viseletei, illetve hozzávalóival, valamint mindenfajta népművészeti tárgyak, eszközök várták az érdeklődőket. Az Aréna kisebb-nagyobb termeiben párhuzamosan futó programkavalkád színesítette az élményt, biztosítva, hogy minden korosztály és érdeklődő megtalálja a kedvére valót.
A negyvennegyedik Táncháztalálkozón a Budapest Sportaréna küzdőterén az „Aprók Bálja” programrésszel indult, ahol a dél-alföldi régió mutatkozott be, melynek különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vett a táncokban, mindenki kipróbálhatta magát a népi játékokban és ügyességi versenyekben.
Az ezt követő „Tánchagyományaink” programrész táncházak és bemutatók sorozata, a folklórban leggazdagabb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával. A néptáncokkal csak most ismerkedők az élő zenére tanulhatják, akik tudják, szabadon táncolhatják az egymást követő, más és más hangulatú táncainkat a Sportaréna küzdőterén táncokat tanított Együttesekkel.
Ezzel párhuzamosan a Martin György teremben a Táncház Akadémia programon különböző néptáncstílusok és -technikák, valamint táncházak vezetésére vonatkozó ismeretek kerültek terítékre. Ezután díjazott táncosok műsora volt megtekinthető, majd a „Kamasz táncház” következett, ahol a „Fölszállott a páva” tehetségkutatóból megismert Sarjú Banda muzsikált. A teremben megtekinthető volt egész nap az „Utolsó óra” című 25. jubileumi fotókiállítás, amely az ezredforduló legnagyobb népzenei gyűjtése során készült.
A Kodály teremben a „Tágasságot nekünk is!” című programrészben a „Mesterek és tanítványok” pályázat díjazottjai, valamint meghívottak mutatkoztak be. Az „Ókútból friss víz – koncertsorozat műfaji határok nélkül” programmal azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a zenei folklorizmust egymástól eltérően megközelítő alkotások egymást kiegészítve még erősebben képesek a népművészetben rejlő értékeket kiemelni, bemutatni.
Szombat este a Gálán együtt léptek fel Magyarország kiemelkedő néptáncegyüttesei, határon túlról érkező népművészek, és a hagyományőrző együttesei egyaránt. Első körben a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség gálaműsora következett, ahol Böjtmástól Szent Iván Haváig – című Galga és Tápió mente magyar és szlovák tavaszi hagyományai Kartal, Maglód, Püspökhatvan és Tura város közös műsora volt látható. Ezután következett a Martin Szövetség gálaműsora „Viharsarki kurázsi” című műsorával, ahol bemutatkoztak Békés vármegye felnőtt táncegyüttesei.
A Martin Szövetség gálaműsora Rendező-koreográfusával, Farkas Tamással készült interjú a Táncháztalálkozóval kapcsolatban:
„A Táncháztalálkozó a néptánc, népzene és a Szellemi Kulturális Örökség legnagyobb ünnepe. Gyermekkorom óta járok ide, talán 1985-ben volt az első alkalom amikor Édesanyámmal ellátogathattam, és azóta is folyamatos visszatérő vagyok. Eleinte résztvevő, később táncosként, jelenleg pedig alkotóként-koreográfusként vehetek részt. A Martin György Néptáncszövetséggel évek óta ápolok szakmai kapcsolatot. Több éve felmerült annak a lehetősége, hogy a Békés vármegyei Táncegyüttesek bemutatkozzanak egy szerkesztett gálaműsorban. Ez idén valósulhat meg, így lehetőségem volt hat Békés vármegyei Táncegyüttest kiválasztani. Az együttes vezetők döntöttek a koreográfiák mellett. Én a szerkesztést, rendezést az összekötést vállaltam. Így lép fel a Csaba Nemzetiségi Táncegyüttes, Balassi Táncegyüttes, Tabán Táncegyüttes – Békéscsabáról, Körösmenti Táncegyüttes – Gyomáról, a Végvár Táncegyüttes – Gyuláról és a Tessedik Táncegyüttes – Szarvasról, Muzsikál a Talléros Együttes.”
A programot a küzdőtéren zajló „Táncház a javából”, majd azt követően a Hagyományok Házában tartott táncház tette teljessé.
