Két hónapja dolgozik a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, Fodorné Molnár Márta egyetemi tanár mellett rektorhelyettesként Salát Magdolna. Az intézmény korábbi tanulmányi igazgatója, aki 2008 óta tevékenykedik egyetemi pályán, ékszerdoboznak, egyben hazai és nemzetközi csúcsintézménynek tartja az Egyetemet. Úgy gondolja, komoly megtiszteltetés, hogy sokat tehet a Magyar Táncművészeti Egyetem kollektívájáért.
Salát Magdolna magyar és pedagógia szakra járt az ELTE-n, amely egyben első és meghatározó munkahelye is volt. 17 éve az egykori Pedagogikum Központ Tanárképzési Osztályán kezdett dolgozni, amelyet később megbízott vezetőként irányíthatott is. Ezt követően a Rektori Hivatalban foglalkozott minőségbiztosítással, óraadó volt a PPK Neveléstudományi Intézetében, majd gyermekei születését követően a pedagógusképzés és közoktatás fejlesztésén dolgozott. Saját bevallása szerint sokat tanult a Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központban és a kari minőségbiztosításban végzett feladatokból is. Lénárd Sándor vezetése mellett 5 évet töltött a Tanárképzők Szövetségének titkáraként. 2022 februárjától már nem a tanítás a főállása és 2022 augusztusában érkezett a Magyar Táncművészeti Egyetemre, tanulmányi igazgatóként. Az is, de a rektorhelyettesi munka is igen sok figyelmet és energiát kíván, így a fókusz természetesen az idén 75 esztendős patinás Magyar Táncművészeti Egyetemen van.
Hogy hívják a kollégák?
Magdi. Nincs és nem is volt igazgató asszony, meg rektorhelyettes asszony megszólítás. Közvetlen vagyok, így velem is mindenki az.
Fotó: Csillag Pál
Amikor megválasztották és elnyerte azt a lehetőséget, hogy Fodorné Molnár Márta munkáját és az Egyetem előrejutását segítse, mi volt az a gondolat, cél, ami miatt úgy érezte, hogy ebbe érdemes belevágni?
Két év alatt már eléggé megismertem az Egyetemet, így tudtam, hogy itt mindig adódnak olyan megoldandó feladatok, amelyek érdekesek. Engem a feladatok érdekelnek, nem az, hogy mi van a névjegyemre írva. Az eddig feladatokból azt éreztem, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem egy bizonyos úton halad a vezetők és a fenntartó által kijelölt cél felé, de a célt más irányból is el lehet érni, gyorsabban. Eközben számomra az is fontos, hogy olyan dolgokkal foglalkozzak, melyekből tanulni tudok és tulajdonképpen a kettő összeért.
Kaptam egy nagyfokú bizalmat, látok egy szakmai lehetőséget, ami jót tesz az intézménynek és bevallom, nagyon érdekel az eredmény. Mert – ezt még nem mondtam – alapvetően eredményközpontú vagyok.
Portréfotók: Pálfi Heni
Említette a bizalmat. Mivel érdemelte ki?
Nagyon megtisztelő volt a bizalom, az pedig különösen, hogy úgy éreztem, a korábban itt végzett munkámra érkezik reakcióként. Bevallom, ez jól eső érzés volt, mert ritka, amikor a megbecsülés konkrétan kifejeződik.
A kinevezése annyiban különleges, hogy nem a szakmából, a táncművészetből érkezett. Azonban mindez nem példanélküli, igaz nem is gyakori a Magyar Táncművészeti Egyetemen.
Igen, az előző rektor sem a táncművészet területéről érkezett, lévén jogász, igaz a szakmában alkotott, tehát neki volt egy tánctörténeti, intézménytörténeti múltja, érdeklődése.
Az Egyetem működését támogató kiemelt feladatokat alapvetően menedzseri feladatnak tekintem. Ennek alapján úgy gondolom, hogy a felsőoktatási és vezetői tapasztalat több ponton nagyon fontos lehet. Eközben látom, hogy a szakmát a kiváló mester és korábbi jelentős balettművész, Fodorné Molnár Márta rektorasszony és kiváló kollégái képviselik.
A korábbi pályaíve és az ott megszerzett tapasztalatok mennyire adnak más látásmódot? Kérdezem mindezt azért, mert a Magyar Táncművészeti Egyetem, amely összefonódik egy középiskolával, miközben sokszor szinte társulati életet is felvillant, egészen különleges intézmény és oktatási kultúra.
Igen, pontosan. Ez is volt az első benyomásom, ami azóta is tart. Jobban megismerve azonban más szavakat használok az Egyetemre és azokra a benyomásokra, amelyek itt érnek. Ez egy csodálatos hely abból a szempontból, hogy holisztikus képzést ad. 10 éves kortól gyakorlatilag a tanárképzésig mindent csinál, és ennek minden sajátosságát hordozza is. Tehát fönntart egy középiskolát azért, hogy a szakmai képzését a lehető legmagasabb színvonalon tudja támogatni. Ilyen se nagyon van a felsőoktatásban, mert ha egy Egyetemnek van egy általa fenntartott köznevelési intézménye, az vagy gyakorló intézmény, vagy szolgáltatásként a dolgozói számára működteti azt. Ez is nagyon unikális, de pl. az is, hogy itt 10 éves kortól hallgatóként tekintenek a gyerekekre. A kérdésre válaszolva:
Amikor ideérkeztem azt láttam, hogy ez egy csodavilág, egy ékszerdoboz. Ma már azt tudom mondani – mivel már ismerem a nemzetközi teret is -, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem ebben a kategóriában egy csúcsintézmény. Nem nagyon van hasonló a világban, amely ilyen ívvel, ennyire sokszínű képzéssel, jelentős nemzetközi jelenléttel, a társastánctól a klasszikus balettig oklevelet ad. Unikális a Magyar Táncművészeti Egyetem, amelyet nagyon megbecsülve támogatni kell, mert érdemes rá!
A Magyar Tűncművészeti Egyetem kiemelkedően népszerű standja az Educatio Oktatási Szakkiállításon (Fotó: Hype)
A számos feladat közül, melyik lesz, amely a következő időszakban meghatározza a tevékenységét?
Azt hiszem, a most elfogadott intézményfejlesztési terv ezeket az irányokat jól kijelöli. Adott az indikátorokkal talán nem a legegyszerűbben leírható cél, hogy Európában még meghatározóbb felsőoktatási képzési hellyé váljon az intézmény 2030-ra. Próbáltunk egy olyan folyamatot leírni az intézményfejlesztési tervben, ami elvezethet idáig.
Ennek egyik nagyon fontos pillére a nemzetköziesítés, amely nem áll meg önmagában, tehát nem pár kolléga koordinálja, hanem egy intézmény szemléletévé kell tenni.
Mindez a jól leírható feladatokon túl széleskörű változást kell, hogy hozzon, mivel egy szemlélet előtérbe helyezésének mindenhol meg kell mutatkoznia: A szolgáltatásokban, az életpályamodellben, az Egyetem alapvető törekvéseiben és számos más területen is. Rendszerbe kell foglalni mindazt, ami a cél felé vezet, mindezt úgy, hogy a hallgatók számára nagyon érzékelhető legyen. Emellett még egy fontos célt kiemelnék. Nyilvánvaló és fontos látni, hogy a felsőoktatás világa – ha már csak a demográfiára gondolunk – át fog alakulni a következő években. A trendek már megfigyelhetőek.
Magyarország egyedüli felsőfokú diplomát adó táncművészképző intézménynek fontos missziója, hogy az alapfeladatai – tehát a táncművészek és tánctanárok képzése – ne sérüljenek. Emellett azonban meg kell találni azokat a kiegészítő lábakat, amivel az Egyetem működése nem csak fenntartható, hanem látható ívű fejlődő pályára állítható.
MD
