Változatos, szakmailag tartalmas napokat töltött Szabó Rozina Lengyelországban, az Opera Poznan társulatánál. A Magyar Táncművészeti Egyetem végzős klasszikus balett hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával jutott gyakorlati lehetőséghez és 2024. októberétől decemberig tartózkodott a lengyel városban.
„Az első időszakban igazából „gyakizni” jártam be a színházba, illetve kiírtak nekem külön próbákat is. Emellett voltak napok, amikor a társulat előadásra készült, így nézhettem a próbákat a teremben és a színpadon – mondta el Szabó Rozina. – Az utolsó időszakban azonban már délelőtt és délután is a Snow Queen előadás próbáin vehettem részt.”
Fotó: Schild Tamás
Rozina saját bevallása szerint szabadabban érzete magát Poznanaban, de ez nem feltétlenül jó vagy rossz, inkább másfajta életvitel volt, a Magyar Táncművészeti Egyetemen megszokotthoz képest.
„Teljesen magamra voltam utalva. Nem kaptam annyi visszajelzést egy balettóra során, mint az Egyetemen, így sokkal nagyobb felelősség volt rajtam. Itt is napi beosztás mentén haladtunk, reggel tíztől bemelegítő gyakorlat, majd délután kettőig és utána hat órától kilencig próbák voltak. Néha ez a szabadság nagyon jó volt, mert személyre szabottan tudtam dolgozni és azt csinálni, ami a testemnek jól esik. Viszont voltak olyan napok, amikor kevésnek éreztem a terhelést, akkor be kellett mennem a nap folyamán erősíteni és gyakorolni.”
Fotó: Horváth Adrienne
A szabadabb társulati élet akár a képzés része is lehetne az Egyetemen, sőt, sok esetben az is, mert az intézményben rengeteg fellépésen vesznek részt a hallgatók. A végzős klasszikus balett évfolyam hallgatójának gyakorlati lehetősége azonban ezen is túlmutatott.
„Olyan szerencsés helyzetbe csöppentem, hogy két hónapot tölthettem iskolai tanulmányaim alatt egy külföldi társulatban, ami nagyon különleges. Teljes mértékben tagként kezeltek, nem csupán a Mesterek, a táncosok is. Tíz előadásban két szerepben is táncolhattam, úgyhogy azt érzem, az egyetemi évek ezzel a lehetőséggel kiegészülve kellő alapot adnak ahhoz, hogy megkezdjem a valós társulati munkát.”
Poznanban Agnieszka Wolna-Bartosik, Evgeniia Meissner és Arkadiusz Gumny tartották Szabó Rozina számára a gyakorlatokat és többször is dolgozhatott vendégmesterekkel, két héten keresztül például Stephane Dalle tartotta a bemelegítőt. A színpadi próbák az igazgató, Robert Bondara irányítása alatt zajlottak.
„Hatalmas lehetőség volt. Nyolc és fél éve minden nap ugyanabba az épületbe, ugyanazokkal az emberekkel jártam be táncolni és tanulni. Most azonban kiszakadhattam, betekintést nyerhettem egy színvonalas társulat mindennapjaiba, új embereket ismertem meg, új művészektől tanulhattam és nem utolsó sorban, kapcsolatokat tudtam építeni, ami nagyon fontos az elhelyezkedéshez. Ez a két hónap megmutatta, mi vár rám a jövőben, egy nagyon izgalmas, kalandokkal teli új terület. Most viszont az a dolgom, hogy kiélvezzem az elkövetkezendő hónapokat. Nagyon szeretek az Egyetemre járni. Sokat köszönhetek az iskolának és a mestereknek, akik itt foglalkoztak velünk. A Magyar Táncművészeti Egyetemen ismertem meg azokat az embereket, akiket szeretek és van, akivel több mint 8 évnyi barátság fűz össze. Ez a negyedik esztendő, hogy Volf Katalin Mesternő kezei alatt cseperedünk és nagyon nehéz elképzelni, hogy jövőre már nem így lesz. Hálás vagyok neki, emberileg és szakmailag is.
Fotó: Schild Tamás
Szerintem az évfolyam nevében mondhatom, a Mesternő a legjobb dolog, ami történt velünk iskolai éveink alatt. Azonban ez a gyakorlat nagyon sokat segített az előrelépésben, mert szerintem könnyebb lesz a beilleszkedés, amikor az Egyetemet befejezve egy új közegbe kerülök.”
