Kilenc év tudásáról kell számot adniuk a végzős klasszikusbalett hallgatóknak hétfőn, komoly szaktekintélyekből álló vizsgabizottság előtt. A feladat nehéz, de a hallgatókkal beszélgetve kiderül, hogy a nehézség egyben szépséget is jelent, és mindez igaz a balettművész pályára is, amelynek a kapujában állnak a fiatal művészek. Biztosak vagyunk benn, hogy hétfőn belépnek rajta. Most mindenki ezért drukkol!
A két évfolyamvezető mesterrel, Kazinczy Eszter címzetes egyetemi docenssel, a végzős klasszikusbalett évfolyam női évfolyamvezető mesterével és Oláh Zoltán Kossuth-díjas balettművésszel, a fiúk mesterével beszélgetve pontosan kirajzolódik a hétfői képesítővizsga, a szigorlat fontossága. Reggel 9 órakor a fiúk kezdenek, majd jönnek a lányok, aztán emelés, majd moderntánc és sok más fontos vizsgafeladat követi egymást. A vizsga fizikálisan és mentálisa megterhelő, de hónapok óta készülnek rá a hallgatók, tehát pontosan tudják, mi vár rájuk.
Fotó: Csillag Pál
Oláh Zoltán, aki a fiúk mestere így mesélt kérdésünkre a képesítővizsga fontosságáról.
„Ezek a napok, illetve hónapok nagyon-nagyon fontosak voltak, hiszen a képesítő mérföldkő a hallgató és a mester életében egyaránt. Ez most a szakmai szigorlat, tulajdonképpen a vizsgakoncert előtt ezzel zárják le a hallgatók a szakmai képzésüket itt az Egyetemen. Tudják pontosan, itt és most kell jó benyomást adni szakmai tudásukról, Mindez egyébként nekem is, de természetesen nekik is komoly kihívást jelent, hiszen ez nem csak egy szokványos balettóra, hanem egy előadásszerű bemutatkozás, amely komoly fizikai és szellemi előkészületet igényel.”
Oláh Zoltán szerint, ha nem lenne elég maga a vizsga, akkor a tét miatt természetesen komoly drukk is van a hallgatókban, de mindez természetes.
„A drukk mindig ott van, de anélkül ez nem is megy. A drukk segít, de mellette a legfontosabb az öröm, annak meg kell jelennie, mert anélkül nem tud megszületni a teljesítmény és az igazai siker.”
Kazinczy Eszter, a lányok évfolyamvezető mestere a folyamatra, annak lázárására hívta fel a figyelmet.
„Az évfolyam fele magyar hallgató, akik 9 évet töltenek ebben az iskolában, ami nagyon-nagyon hosszú idő, tekintve, hogy ez életüknek jószerivel a fele. Tehát mérvadó értékrendre tesznek szert itt a Magyar Táncművészeti Egyetemen, rengeteget tanulnak, építjük őket – többedmagammal, több mester munkáján keresztül – egészen addig, amig balettművésszé válnak.”
Kérdés, hogy amikor egy sok éven át tartó, ha csak a képesítővizsgaára gondolunk, több hónapos munka lezárul, mit lehet tanácsolni a fiatal táncművészeknek, mire figyeljenek és mi az, ami leginkább segíthet egy ilyen fontos megmérettetés előtt? Válaszként a mesternő az évek során megszerzett rutin előhívásának fontosságát emelte ki.
„A képesítővizsga nehéz, főképp azért, mert a szakma legjava jelenik meg az értékelő bizottságban. Úgyhogy erre a képesítővizsgára úgy kell készülni, hogy tulajdonképpen ez az utolsó vizsgájuk 9 év alatt, miközben – ha jól számolom – hivatalosan a tizenhetedik vizsgájuk. A vizsgaszituációban azért van már rutinjuk, ami segíthet. Lezárásként kell a vizsgára tekinteni, ahol tényleg megmutathatják, kik ők és hova jutottak el tanulmányaik során.”
Ehhez kívánunk sok sikert a végzős klasszikusbalett évfolyam hallgatóinak hétfőn és utána a pályafutásuk alatt is.
A hallgatókkal készített videó első része itt lesz megtekinthető, de lesz folytatás is, hamarosan.
