Teltház fogadta a Magyar Állami Operaházban a Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balett szakirány végzős hallgatóit, akik rangos bizottság előtt július 2-án mutatták be vizsgakoncertjüket. A komoly sikert és szakmai elismerést hozó előadásról Nagy Tamást, Harangozó Gyula-díjas magyar balettművészt, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektori tanácsadóját, az MTE Művészeti Tanácsának elnökét kérdeztük.
„Óriási öröm, hogy sok év után visszatérhettünk a vizsgakoncert tradicionális helyszínére, az Operába, ahol az egyetem végzősei méltó színpadon tudtak számot adni a tudásukról, felkészültségükről. – kezdte Nagy Tamás, a Magyar Állami Operaház és a Holland Nemzeti Balett korábbi vezető magántáncosa. . – A két intézmény egymásra épülő rendszerét elkezdhetjük újraépíteni, visszaállítani, hiszen ezt diktálja a tradíció. Szimbolikus, hogy visszatértünk az Operába. Ez egy jó kezdet, mely folytatásra vár, nem csak a szakma, de a táncszerető közönség részéről egyaránt. Ráadásul úgy gondolom, mindkét intézmény alapvető érdeke az együttműködés, amely szakmai evidencia és immáron végre fentartói elvárás is”
Fotók: Horváth Adrienne
A klasszikus balett szakirány végzős hallgatóinak vizsgakoncertjén az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter, továbbá Solymosi Tamás balettigazgató is jelen volt, mely nagy megtiszteltetés volt az egyetem számára.
Nagy Tamás elmondta, a jegyek olyan gyorsasággal fogytak el, hogy a hallgatók fejkvótáját csökkenteni kellett a hatalmas érdeklődés miatt. A meghirdetett vizsgakoncertnek azonnali visszhangja volt. Ezt követően, amikor a követségek és diplomáciai testületek munkatársait, illetve a politikai élet fontos képviselőit invitálta meg az egyetem az Operaházba, hihetetlen tempóban fogytak a jegyek. Az előadásra, a tehetséges évfolyamra és az izgalmas programra mindenki kíváncsi volt.
„Azt szokták mondani, hogy az igazi színház az, amelyik tele van. A végzősök egy csodálatos estének lehettek a részesei, egy elbűvölő palotában, zsúfolásig telt nézőtér elött. Mindenkinek azt kívánom, foglalkozzon bármely művészeti ággal hallgatóként vagy növendékként, hogy egy ehhez hasonló este koronázza meg a tanulmányait!”
A betanítási folyamatban aktívan résztvevő táncművész, egyetemi docens hozzátette, a teltház és a fogadtatás makulátlan hangulatot varázsolt a megújult Operaházba.
Mivel az előadás egyben vizsga is volt, Nagy Tamás mindenkit arra bíztatott, hogy a közönség tagjaként bátran mutassa ki tetszését, hallassák a hangjukat.
„Előadóművészeket „gyártunk”, mi magunk is előadóművészek vagyunk és ennek a gyönyörű szakmának a lényege, hogy elnyerjük a közönség tetszését.
Kihangsúlyoztam, a nézők visszajelzése igen lényeges. Aki ott volt vasárnap, érezte, hogy ez a visszajelzés milyen pozitív és szeretetteljes volt, aminek személyesen is nagyon örülök.”
A Művészeti Tanács Elnöke elégedett volt a hallgatók teljesítményével és elmondta:
„Szép közös munka volt, nagyon örültem, hogy részese lehettem! A koncertre kaptam tőlük egy szívhez szóló ajándékot, amire azt írták, hogy ez az érzés kölcsönöst… Az előadással elégedett voltam, pedig nagyon kevés időnk volt. Kiválóan helytálltak a hallgatók, professzionálisan álltak hozzá a feladatokhoz és oldották meg a nehezen megoldható kihívásokat is. Mindez fontos momentum, mert egy színpadi próba után, amely egyben az egyetlen zenekari próba is volt, ilyen színvonalat hozni, az egy érett művésznek is dicséretére válna.”
Nagy Tamás elismerően beszélt a koncertvizsga programjáról is, melyben három nagyon különböző stílusban kellett magas színvonalon teljesítenie a hallgatóknak. A siker szerinte annak is köszönhető, hogy a végzősök meg tudták mutatni, milyen sokrétű képzést biztosított számukra a Magyar Táncművészeti Egyetem.
„A fiatalok tánctudásának többféle táncstílusban is komoly mélysége van. Felnőtt együttes módjára léptek színpadra július 2-án. Biztos vagyok abban, hogy Hans van Manen Adagio Hammerklavier című darabját, vagy a harmadik részt, Jacopo Godani Moto Perpetuo kortárs koreográfiáját elvihetnénk a világ bármely részére, ugyanekkora sikert aratnának a végzős évfolyam tagjai, mint az Operában. A hallgatók felnőtt társulat módjára teljesítettek, egy felnőtt társulat színvonalát hozták.
Mire vágyhat egy tanár, egy évfolyamvezető mester – Fodorné Molnár Márta és Macher Szilárd -, ha nem arra, hogy egy kilencéves képzés végén ezt tudja elmondani a diákjairól?”
Gratulálunk a hallgatóknak és mestereiknek egyaránt!
Dolmány Fanni
