97 évesen meghalt a Tánc Nagykövete, Fahidi Éva

A művésznőnek a Tánc Nagykövete elismerést ünnepélyes keretek között, egy filmvetítéssel egybekötött megemlékezésen nyújtott át a Művészeti Tanács részéről, Lőrinc Katalin mesteroktató. A színházteremben a felsőbb évfolyamok megtekintették A létezés eufóriája című dokumentumfilmet, mely Fahidi Éva Holokauszt-túlélő élményeit feldolgozó legendás előadás, a Sóvirág próbafolyamatát örökítette meg.

A próbák idején a 90. életévén is már javában túllévő Fahidi Éva és a lélegzetvétel természetességével és fesztelenségével táncoló Cuhorka Emese egymásra hangolódásának és fokonként megszülető közös táncjátékának képsorai megrendüléssel vegyes csodálatot váltottak ki diákjainkból.

Akkor a laudációban ez volt olvasható:

“Fahidi Évának, aki a történelem legsötétebb korszaka által félbevágott és vérbe fojtott gyerekkori emlékeit és álmait sosem feledve ember tudott maradni az embertelenségben, és 90 évesen, a társadalmi, kulturális és fizikai béklyókon felülemelkedve nemzetközi szinten is jegyzett táncprodukció és dokumentumfilm részese lett, a Magyar Táncművészeti Egyetem Művészeti Tanácsa a Tánc Nagykövete címet adományozza.”

Ahogy a telex.hu beszámolójában olvasható: Fahidi 1925-ben született Debrecenben egy nagypolgári zsidó családban, és bár szülei 1936-ban kikeresztelkedtek, ő pedig katolikus intézetben szerzett érettségit, 1944 tavaszán a többi debreceni zsidóval együtt őket is gettóba zárták, majd Auschwitzba vitték. Az ekkor 18 éves nő anyját és húgát azonnal gázkamrába küldték, apja a tábori körülmények miatt vesztette életét, összességében pedig negyvenkilenc családtagját vesztette el a holokauszt alatt. Ő viszont Auschwitzot és a buchenwaldi táborhoz tartozó allendorfi Münchmüle gyári kényszermunkáját is túlélte, 1945-ben pedig megszökött egy halálmenetből, és augusztusban hazatérhetett. Fahidi a rendszerváltásig nem beszélt arról, hogy mit élt át, 2003-ban azonban ellátogatott Auschwitzba, a stadtallendorfi múzeum felkérésére németül írt egy visszaemlékezést is, majd 2005-ben A Dolgok Lelke címmel kiadta az emlékiratait is, amely Németországban is megjelent.

Fahidi Éva a Magyar Táncművészeti Egyetemen

2019-ben aztán írt egy másik könyvet is, A szerelem alanya és tárgyát, amelyben a szocializmus időszakát mutatta be, és rendszeresen tartott előadásokat a holokausztról Magyarországon és Németországban is, hogy a fiatalabb generációk számára is megőrizze a holokauszt emlékezetét. 90 évesen szerepelt a Tünet Együttes az életéről szóló, Sóvirág – avagy a létezés eufóriája című táncprodukciójában is.

Munkáját Németországban és Magyarországon is elismerték, egyebek mellett Weimar és Debrecen is díszpolgárává avatta.

Emlékét megőrizzük!