Míg négy éve 7, két éve 9, ma már 11 magyar egyetem van a világ élvonalában. Az előrelépés hátterében a magyar felsőoktatás megújítása áll, amelynek célja az egyetemek összekapcsolása a gazdasággal és a térség szereplőivel. Ennek eredményeként egy versenyképesebb, rugalmasabb, kiszámíthatóbb és a magyar kulturális értékeket megerősítő, autonóm egyetemi modell alakult ki.
Az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban. Az egyik legelismertebb, nem elsődlegesen az egyetemek méretét, hanem oktatási, kutatási, nemzetköziesítési, piacosítási és elismertségi eredményességét vizsgáló Times Higher Education nemzetközi ranglistán a világ közel 30 ezer egyeteme közül a legjobb öt százalékban ma már tizenegy magyar egyetem szerepel.
A magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től kezdve megduplázódott és ennek idén már 40 százaléka a nemzetközi rangsorokban is mért teljesítmény és minőségi peremfeltételek mentén jut el az egyetemekhez. Ennek köszönhetően az elmúlt évben közel 3 százalékkal csökkent az egyetemet idő előtt abbahagyó diákok száma. Emellett egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben. Az elmúlt négy évben 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi minőségű publikációk száma, emellett a szabadalmi bejelentések száma is jelentős növekedést mutat, 2018 óta a számuk megnégyszereződött. A magyar felsőoktatás nemzetközi vonzóképessége kiemelkedő, hiszen már 42 ezer külföldi diák tanul hazánkban. A felsőoktatás sikereiből egyre többen kívánnak részesülni, így az elmúlt évtized legsikeresebb felvételi időszakának köszönhetően 94.785-en nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe. Kiemelkedő felvételi eredmények születtek a műszaki, mérnök, informatika, akár az agrár vagy pedagógus képzés területén is. Jelentősen több diákot vettek fel a vidéki egyetemek és nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma is. Továbbra is 10 diákból 8 állami ösztöndíjas formában kezdi meg tanulmányait, melyhez a kormány átlagosan hatmillió forint befektetéssel járul hozzá.
A kormány célja, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100, és legyen legalább három, amely az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között szerepel. Ezt a versenyképességi fordulatot Brüsszel támadja azzal, hogy diszkriminatív módon korlátozza a modellváltott egyetemek részvételét a nemzetközi csereprogramokban, kutatásokban. A nemzet, a magyar gazdaság érdekében a kormány elkötelezett az egyetemfejlesztések véghezvitelében, ezért az ehhez szükséges működési, fejlesztési forrásokat biztosítja, és megerősíti a nemzetköziesítési programokat annak érdekében, hogy még több magyar diák és oktató vehessen részt rangos egyetemeken nemzetközi csereprogramokban és kutatásokban. Mindemellett egyre vonzóbbá teszi nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi diákok számára is az egyetemeket, ezzel is erősítve a magyar gazdaság fejlődését.
Sajtóközlemény – Kulturális és Innovációs Minisztérium
