„Mélyen lesújtott a hír” – mondta Kiss János, a Győri Balett alapító tagja, 1991 és 2020 között igazgatója. Kiemelte: Markó Iván sokat jelentett a Győri Balettnek, a magyar táncművészetnek és a világ táncéletének.
Kiss János felidézte, a balettintézet végzős hallgatóiként, szinte gyerekként alapították 1979-ben a Győri Balettet. Markó Ivánról és feleségéről, alkotótársáról, Gombár Juditról fiatalságuk meghatározó alakjaiként beszélt. Mint fogalmazott, a társulat tagjainak valójában pótapja volt Markó Iván és pótanyja Gombár Judit. Mint mondta, a Győri Balett a halottak napján született meg, hiszen akkor tartotta első előadását. Számomra ez azért is fájdalmas, mert bármennyire is visszük tovább azt a fajta szellemiséget, amit Markó Iván és Gombár Judit megalapozott, azért most egy korszak lezárult – mondta.
Kiemelte: Markó Ivántól a táncművészet szeretetét tanulta meg. „Azt, hogy alázattal és szeretettel kell ápolni a táncművészetet, mert az egy csodálatos dolog. A táncművészet felszabadítja a lelkeket” – fogalmazott.
Csillag Pál, az MTE mesteroktatója így összegezte a kiemelkedő művész pályafutását:
“Markó Ivánt csak harmadik próbálkozásra vették fel az Állami Balett Intézetbe, ahol 1967-ben végzett Hidas Hedvig vegyes évfolyamában. 1968-tól 1972-ig a Magyar Állami Operaház balettművésze, címzetes magántáncosa volt. 1972 és 1979 között Maurice Béjart társulatának, a XX. Század Balettjének vezető szólistája, ahol sikerei csúcsán 1974-ben a nemzetközi tánckritikusok a világ tíz legjobb táncosa közé választották. Pályájának emblematikus szerepét, Béjart Tűzmadarának címszerepét 1973-tól 1978-ig táncolta az Operaházban is. 1979-ben végleg visszatért Magyarországra, és a Balettintézet akkor végzős évfolyamának tagjaival (köztük egyetemünk kuratóriumának elnökével, Kiss Jánossal) megalapította a Győri Balett társulatát, melynek 1991-ig igazgatója és koreográfusa volt. Társulatával rövid idő alatt beutazta a világot és többek között a Baltimore-i Világszínházi Fesztivál fődíját is megnyerték, A csodálatos mandarinnal. 1981-ben a győri táncművészképzés megszervezése is az ő nevéhez fűződött, ahonnan az elmúlt több, mint negyven évben sikeres táncművészek sokasága indult el a pályán. Számos helyen volt vendégkoreográfus: a Bayreuth-i Ünnepi Játékok, a jeruzsálemi Rubin Akadémia, Bécs, Párizs és Sydney voltak ennek a legfontosabb állomásai. 1996-ban megalapította Magyar Fesztivál Balettet, mellyel újabb sikereket ért el annak 2013-as megszűnéséig. Művészetét számos díjjal értékelték itthon és külföldön is.”
Markó Ivánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. Mint MTI-hez eljuttatott közleményükben áll, Markó Iván, a magyar balett óriása, művészeti vezetőként és koreográfusként mindig arra törekedett, hogy a közönséget megszólító, érzelemgazdag, gondolatébresztő, ugyanakkor látványos műveket komponáljon.
Forrás: MTI, MTE
Fotók: a Magyar Táncművészeti Egyetem archívuma
