A regisztrációval és a Meet the Jury (Találkozás a zsűrivel) eseménnyel megkezdődött a Budapest Ballet Grand Prix 2024-es kiadása. Jó volt látni, ahogy a Nemzeti Táncszínház megtelt élettel, fiatalokkal, ahogy azt is, amikor a neves zsűritagok művészetükről és a balettművészetről beszéltek őszintén 80 versenyzőnek és kisérőiknek. A táncművészet ünnepe kezdődött, amelynek kapcsán a zsűri elnökével, Harangozó Gyulával a Táncművészet című lap “versenykiadásában” most megjelent interjút közöljük.
A Budapest Ballett Grand Prix szervezői a verseny életre hívásakor célul tűzték ki, hogy kiemelkedő elismertségű zsűritagokkal, meghatározó táncszakmai nézőpontot képviselő művészekkel találkozzanak a BBGP résztvevői, ezzel is segítve művészi kiteljesedésüket. A nagyszerű és világszerte elismert balettművészekből álló zsűri elnöke ebben az esztendőben Harangozó Gyula, a magyar és a világ táncművészetének egyik kiemelkedő tudású alkotója, balettművésze, koreográfus-rendezője, aki neves táncművész családból származik.
Fotók: Magyar Táncművészeti Egyetem / Hype
Pályafutása során Harangozó Gyula számos díjban és elismerésben részesült. Kitüntetései között szerepel az Osztrák Érdemkereszt a tudományért és művészetért, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és a Kossuth-díj, Magyarország egyik legrangosabb elismerése.
Harangozó Gyula több nemzeti balett-együttes igazgatója volt, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Operaház balett-együttes, a Wiener Staatsoper, a Wiener Volksoper és a Wiener Staatsoper Balettiskolájának szakmai munkáját egyaránt vezette. A zsűri elnöke számára a versenyszervező Egyetem sem ismeretlen, hiszen a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.
Nagyszerű lehetőség a fiatal művészek számára, hogy az Ön véleményét is megismerhetik a verseny során. Elmondaná, miért fontos egy ilyen verseny a hazai és nemzetközi balettéletben, táncművészetben?
Többet is lehetne sorolni, de most két igen fontos szempontot emelek ki. Az egyik a versenyt szervező intézmény, a Magyar Táncművészeti Egyetem szempontja.
Az Egyetem Európa egyik legmeghatározóbb táncművészképző intézménye akar lenni, ehhez azonban ismertség-növelésre van szükség, egy magyar szólással élve, „fel kell kerülni a térképre”. A Budapest Ballet Grand Prix az Egyetem hallgatóinak érdeke mellett ezt a célt szolgálja és ezzel, mint magyar táncművész, maximálisan azonosulni tudok. Szeretnénk felhívni magunkra figyelmet, a kiváló versennyel jó benyomást tenni mindenkire, aki Párizstól Tokióig ellátogat hozzánk.
Több mint 30 nemzet táncművészei ismerik meg az Egyetemet, a Campust, nagyszerű helyszíneinket, kiváló mestereket, művészeket és egy kicsit az országot és a fővárost, Budapestet. Hiszek abban, hogy az itt eltöltött napok után a résztvevők elviszik jóhírünket a világban és emiatt még többen jönnek majd el hozzánk a jövőben tanulni az Egyetemünkön.
A másik szempont a résztvevőké, akik pályakezdő táncművészek vagy neves képzőintézmények tehetséges hallgatói. Aki kívülről szemléli a táncművészetet talán nem gondol arra, hogy egy versenyen nem csak a díjak fontosak. Talán még fontosabb a felkészülés és a szakmai fejlődés lehetősége. Egy fiatal táncművész normál esetben egy együttesben várja, mikor tud bizonyítani és ha megkapja a lehetőséget, akkor részesül abban a próbamennyiségben, ami segíti a szakmai előrelépést.
Egy versenyre való felkészülésnél, mint most a Budapest Ballet Grand Prix esetében, a résztvevő rengeteget kell gyakorolnia, a felkért balettmesterrel készülnie, valamint Budapesten lehetősége nyílik master classon részt venni, folyamatosan teremben és színpadon lenni. Ez egy páratlan lehetőség, mert nemzetközi környezetben hívhatja fel magára a figyelmet, miközben tanul és rengeteg tapasztalatot szerez.
A technikai tudás tökélesítése azért fontos, mert ilyenkor ennek van itt az ideje, a művészet később jön, a szerepeken keresztűl.
Ziegler Ágnes, az egyik fontos támogató, az Eredeti Ziegler Ostya Kft. ügyvezetője ajándékot adott át a zsűri tagjainak
Számtalanszor ült már zsűriben. Mi az, amit egy produkcióban leginkább figyelembe vesz?
Maradok itt is a szempontoknál, ha már így kezdtük el, de most hármat mondanék.
Az első, hogy aki kijön a színpadra, felkelti-e a figyelmemet? Érdekes vagy érdektelen személyiség? A következő a táncos felkészültsége. Ismerjük az előadott számok jelentős részét, sokszor láttuk, többségében táncoltuk is ezeket, ezért képesek vagyunk megítélni a versenyző technikai felkészültségét. A harmadik szempont az előadás művészi ereje lenne, ami ebben az esetben igen nehéz feladat, mert egy előadásból kiragadott részletről beszélünk. Úgy, mint az előadás során, a versenyzőnek a rövid jelenet alatt nincs komoly lehetősége a szerep ívét és dramaturgiáját megmutatni, de amikor ezt valaki mégis képes megvillantani, akkor egy jövendőbeli nagy művész lehetősége rejlik benne.
Találkozott ilyen pillanattal pályafutása során?
Volt ilyen, igen. 1969-ben az I. Moszkvai Balettversenyen láttam erre példát, amikor az akkor még 19 éves Mihail Barisnyikov a Vestris számot táncolta, ha jól emlékszem Jakobson koreográfiájában. Több embert személyesített meg a színpadon mesteri módon. Csak elvitte az arca előtt a kezét és egyszerre egy másik karakter állt, táncolt a színpadon.
Az előbb beszéltem a magas szintű technikai tudás fontosságáról. Mint alap, valóban fontos, de a nagyszerű technikai kivitelezés mellett a nézőben leginkább az előadásmód marad meg. A művészet ereje.
A BBGP keddtől, immár “élesben” a Nemzeti Táncszínházban az elődöntőkkel folytatódik.
