Talán kevesen tudják, de valós probléma, hogy a vártnál kevesebb fiú jelentkezik táncművésznek. Mindez azért meglepő, mert számos remek példa támasztja alá, hogy a táncművész hivatás a fiúk számára is több mint teljes életutat jelent. Abban az esetben is, ha valaki komoly művészi pályát fut be, de akkor is, ha valakinek más irányt vesz az élete. Kiss János Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, a Magyar Táncművészeti Egyetemet fenntartó Kuratórium elnöke, a 40 éves Győri Balett egyik „kitalálója”, alapító tagja és igazgatója, az MMA alelnöke szerint azért, mert a táncművészet és az odavezető képzési paletta komoly tudást és nem mindennapi energiákat szabadít fel a fiatalokban.
– Adott egy helyzet, sajnos kevés a fiú a táncképzésben, a balettban, néptáncban, tehát a táncszakmában. Ön, mint Kossuth-díjas balettművész, aki rengeteg tehetséges fiatal előtt nyitott lehetőséget a Győri Balettben és máshol, mit tudna mondani, egy fiatal srác miért legyen táncművész? Mi az, ami igazán szép ebben a szakmában?
– Egyáltalán nem nehéz a kérdés, de egy kicsit visszamegyek a gyerekkoromra. Édesapám sportoló, birkózó volt. Édesanyám inkább a színházak világa felé orientálódott, de azért alapvetően a hétvégeken bokszmeccsekre, meg birkózómeccsekre jártunk. Nem csoda, hogy kisgyerekként mindig be akartak hívni a Honvédba, hogy menjek bokszolónak vagy birkózónak. Ennek ellenére Édesanyám végül beíratott egy balettiskolába. Azt is el kell mondanom, hogy a fiam sportoló lett, nehézatléta és edző is egyben, de a Győri Balett iskolájába járt. A lányom, aki közgazdász, szintén a balettiskolába kezdett. Ő okleveles közgazdász, turizmussal foglalkozik. Ezért fontos mindezt megemlíteni, mert a táncművészet rokon a sporttal és látjuk, hogy innen is onnan is mennyi tehetséges ember kerül ki. A táncművészet megtanítja az embert egyfajta fegyelemre, komoly testtudatra, magában hordoz egy ritmust, tudatosságot és a tanulási képesség az egész életünkben velünk marad.
Koncentráció, fegyelem, szépérzék és műveltség, ez a táncművészet.
Nem véletlen, hogy egy képzett táncművész az egész világon keresett. Ezért érdemes azoknak, akik tehetséggel vannak megáldva, teljes figyelemmel odafordulni efelé a szép hivatás felé.
Kiss János a Győri Balett Operaház Fantomja c. előadásában (Fotó: Benda Iván)
– Azt akarja mondani, ha valaki táncot tanul, utána az élet számos más területén is megállja a helyét?
– Ez így igaz, több olyan pályaelhagyó, vagy pályát módosító kollégám is van, aki a táncművészetnek köszönheti a karrierjét más területen. Állítom, hogy táncolni nagyon-nagyon jó dolog. Aki szeretné magát megmutatni a világnak, aki szeret közösségben élni, nem csupán megtalálja a helyét náluk, otthon is érzi majd magát. A tánc, miközben egyéni, egyben közösségi műfaj is. Teljesen mindegy, hogy klasszikus balettről, néptáncról vagy kortárs táncról beszélek, mindegyik folyamatos közösségi élményt jelent a gyerekek számára.
A Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc szakirányának hallgatói a Nemzeti Táncszínházban
Érdekes, miközben látszólag vannak, valójában nincsenek korlátok a tánc világában. Számos olyan remek kollégám van, aki mondjuk klasszikus táncosként kezdte és nagyszerű kortárs táncos lett, de fordítva is tudok példát említeni.
A Magyar Táncművészeti Egyetem végzős klasszikus balett hallgatói (balról): Szatmári Márk, Gáspár Sámuel, Kökény-Hámori Kamill, Getta-Giuriato Marco Giuseppe, Saito Hiraku (Fotó: Csillag Pál)
Tehát néptáncosból – ha csak nagyokat említem – Juronics Tamás, Pataki András, Román Sándor, akik valójában néptáncosként kezdtek, nagyszerű koreográfusok vagy színigazgatók lettek. Vagy említhetem remek utódomat a Győri Balett élén, Velekei Lászlót. Ő társastáncos volt, és utána lett szólótáncos és koreográfus a Győri Balettnél. Ezek szép átjárhatóságok és ráadásul, amikor a műfaji tudásnak és gyakorlatnak birtokában van egy táncos, nagy a „kereslet” rá. Mi itt a Magyar Táncművészeti Egyetemen természetesen tanítunk társastáncot, modern táncot, klasszikus balettet, néptáncot… Ha valaki megnézi a világ vezető operaházainak a repertoárját, akkor látja, hogy a nagy klasszikus balettek mellett egészen extravagáns kortárs művek is láthatók, amihez iszonyú nagy tánctudás kell.
Mi erre készítünk fel, a világra. Nem csupán színpadi értelemben.
– Talán sokan nem tudják, ezért érdemes megemlíteni: A Magyar Táncművészeti Egyetemen, az iskolában és a kampuszon, itt a Kisföldalatti végállomásánál remek körülmények várják a gyerekeket. Aki járt már itt, mindezt alátámaszthatja.
– Szerintem sokan valóban nem tudják. Mondok egy példát, ami talán megmutatja, hogy mindez mennyire igaz. Ha külföldről hozzánk látogatnak – és a Budapest Ballet Grand Prix-nél nagyon sok külföldi fordult meg nálunk – mindenki elájul, hogy milyen szépen vagyunk. A híres drezdai egyetem, a Palucca University of Dance Dresden rektora nem rég járt itt és le volt nyűgözve. Itt fotózott és dicsérte a kampuszt, a körülményeket. A Budapest Ballet Grand Prix-n az ázsiai országokból érkezők is hasonlóan láttak bennünket, szóval igen, jó körülmények között tanulnak a mi gyerekeink.
– Sokszor elhangzik, hogy a táncművészet egy életen át tartó karrier, sokszínű lehetőség. Ez mit jelent? Egy szülő miként gondoljon erre a pályára és az intézményre?
Pas de deux a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős IX. évfolyamának fellépésén (Fotó: Csillag Pál)
– Úgy gondolom, a Magyar Táncművészeti Egyetemen jól felépített az oktatás. Az előadóművészeti képzésen kívül akár a pedagógus pályát is választhatja majd a hallgató, de aki ide jelentkezik, lehet a próbavezetőtől kezdve, a koreográfuson keresztül nagyon sok minden. Ráadásul – amire nagyon büszkék vagyunk – nem tudunk annyi pedagógust képezni, hogy elég legyen. Tehát a táncpedagógusokra minden műfajban nagyon nagy az igény. Sokszínű képzést biztosítunk, sokféle feladatra.
– Erre az ön életútja is példa lehet, volt remek táncművész, utána balettigazgató, kulturális menedzser, felsővezető…
A Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc szakirányának hallgatói
– Így van. Ahogy mondani szoktam, elfajzott néptáncosból lettem klasszikus balett-táncos, majd menedzserként és 30 évig igazgatóként különböző, roppant izgalmas társadalmi megbízatásaim voltak, vannak.
– Tehát jó volt az alapképzés?
– Abszolút! Nagyon hálás vagyok a mestereimnek, szüleimnek és persze magamnak is, hogy ezt a pályát választottam.
A Magyar Táncművészeti Egyetem várja a jelentkezőket Klasszikus balett és Néptánc szakírányra. Részletek ITT.
Címlapfotó: Csillag Pál
