60 éve, 2026. február 20-án halt meg Nádasi Ferenc, Kossuth-díjas Érdemes művész, balettmester, a Magyar Táncművészeti Egyetem jogelődje, az Állami Balettintézet alapító tanára, az egyetem által fenntartott gimnázium névadója.
Nádasi mester példakép volt, azoké is, akik nem ismerhették már. Egyrészt az ő magániskolájából és az Operaház általa vezetett iskolájából alakult az Állami Balett Intézet – ráadásul az államosított lakásának termeit is használták az Andrássy úton, az Operaházzal szemben -, másrészt a mai napig a legnagyobb elismeréssel beszélnek róla egykori tanítványai. Munkásságára tánctörténeti távlatokból tekintve is megállapítható, hogy kivételesen eredményes és sikeres volt. Évtizedekre meghatározta a Magyar Állami Operaház fejlődését, és megszámlálhatatlanul sok vezető táncművészt, színvonalat biztosító szólistát és kartáncost, valamint balettmestereket, koreográfusokat nevelt.
A Magyar Táncművészeti Egyetem oktatójaként részt vett az iskola balettmetodikájának kialakításánál, mint az akkori Klasszikus Balett Munkaközösség egyik vezető alakja, így a “magyar metódust” az orosz (szovjet) Vaganova módszer mellett éppen az ő tapasztalatai alapján fektették le. Szenvedélyes szakmaszeretete, temperamentuma átragadt munkatársaira és tanítványaira is – ennek tanúsága az egykori Balettintézet épületén, az Andrássy úton, és a Columbus utcai Nádasi Ferenc Gimnázium falán is látható emléktáblájának üzenete:
“Úgy szeressék a táncot, ahogy én szerettem egy életen át.”
Ezt a kívánságát igyekeznek a Mesterek mindennap továbbadni a Magyar Táncművészeti Egyetem művészképzős hallgatóinak, akik a Mesterről elnevezett gimnáziumban szerzik meg a diplomájukhoz szükséges érettségit, és gyakran elsétálnak a Nádasi-emléktábla alatt.
