A Magyar Táncművészeti Egyetem több hallgatója, így az utolsó évére készülő Nagy Gvendolin is részt vett a 9. Dancs-Piran nemzetközi tánctáborban, előtte pedig a Holland Nemzeti Balettakadémia nyári tánctáborában. Ahogy az MTE hallgatója fogalmazott az elmúlt hetek tapasztalatai kapcsán, páratlan szakmai lehetőség volt mindkettő. Nagy Gvendolinnal beszélgettünk.
Ha jól hallom tengerparton vagy. Még mindig Szlovéniában?
Nem, már nem. Most Törökországban nyaralok.
Feltételezem, sok pihenésre nem volt módod az elmúlt hónapokban.
Nem, heti egy nap fért bele, az utóbbi pár hétben az sem nagyon. Persze ez nem gond, mert szeretek táncolni. Most azonban van 12 napom. Sok idő tánc nélkül, mert hozzászoktam a munkához, a tánchoz.
Azt mondtad, szereted?
Nagyon! Persze vannak nehéz napok, de a sok munka meghozza a gyümölcsét,nem is tudom elképzelni hogy mással foglalkozzak.
Sokáig voltál most külföldön, elsőként Hollandiában. Milyen volt?
Három hetet töltöttem Hollandiában és meggyőződéssel mondom, nagyon jó és hasznos volt. Egy héttel hamarabb mentem ki, mint a többiek, így megnézhettem a Holland Nemzeti Balett társulatának egy rangos Gálaestjét és az amszterdami balettiskola záróvizsgáját. Megérte, ahogy az utána következő két hét is. Rengeteget tanultam remek mesterektől, sok embert megismertem, ami egy balett táncosnak a legfontosabb. Véleményem szerint manapság, amikor sok képzett táncos van, egy jó társulatba kerüléshez a szerencse és a valós tánctudás mellett ismeretség is kell. Ezek a kurzusok a szakmai fejlődésem mellett arra is kiválóak, hogy kapcsolatokat építsek, emellett visszajelzést is kapok, hogy szakmailag éppen hol tartok. Az egyetemen ismerjük egymást, tudjuk, mit várhatunk a másiktól, a tanárainktól, itt azonban új impulzusok érnek és sok új dolgot is elleshetek. Ennyi idő alatt elég pontosan kiderül, miben kell még fejlődnöm, néha az is, hogy pontosan mit kell tenni ahhoz, hogy jobb legyek. Lehetőségünk van egymástól is tanulni, de ehhez szükséges, hogy nyitottak legyünk egymás irányába. Szóval hihetetlen élmény volt rengeteget tanultunk mindannyian, Bánk Katával, Lengyel Dorottyával és Sironic Mártával ezen a kurzuson. Minden táncos társamnak szívből ajánlom a részvételt, mert nemcsak szakmailag fejlődhetünk, hanem élményekkel is gyarapodhatunk.
Nagy Gvendolin, a kép jobb szélén
Hol tudtad lemérni a fejlődésedet?
A kurzus végén volt egy bemutató, előadtunk egy szólót, csoportos számot és egy pas de deux-t, ami nagyon fontos, azért is, mert egy olyan klasszikus darabot tanulhattam be, amit a jövőben bármikor elő tudok venni, hiszen tudom a koreográfiát.
Aztán jött Szlovénia, ott hasonlóan erős benyomások értek?
A májusban megrendezett maribori balettversenyen meghívást kaptam a Piran balett kurzusra, ami megtiszteltetés volt számomra. Lehetőségem lett volna a Royal Balett kurzusán is részt venni, de mivel tavaly nyáron öt hetet töltöttem Londonban, így úgy gondoltam mindenképp ennek a meghívásnak teszek eleget. Szerencsére, mert szuper volt: a társaság, a lehetőségek, valóban minden. Sokféleképpen mutathattam meg magam, még komoly kosztümös színházi előadásban is, amihez jegyeket adtak el. Szóval szép élmény volt. Az amszterdami munka miatt egy héttel később érkeztem, már próbáltak a többiek. Hihetetlen, mekkora munkát végeztek el egy hét alatt. Tényleg lenyűgöző volt. Abban az egy hétben, amikor nem tudtam ott lenni két darabot összeraktak, a Carment és a Rómeó és Júliát. Abba a munkába már nem tudtam becsatlakozni, viszont a Don Quijote-ban kisszóló szerepben tűnhettem fel, Kitri barátnője és Koszorúslányként. Hihetetlen élmény volt, mert ezzel a darabbal kapcsolatban soha nem volt meg bennem, a „muszáj eltáncolnom” érzés, de a betanító, a párizsi operából egy szólista és a közös munka nagyon megszerettette velem a darabot. A két hét alatt három előadásom volt, a többieknek pedig, akik egy héttel előbb érkeztek, öt. Két gálaest és a Don Quijote előadás, nyári kurzuson ilyenben még nem volt részem, úgy dolgoztunk minden nap, mintha egy társulat tagjai lettünk volna
Mi volt, ami még segítette a fejlődésedet?
Sokat számított, hogy Mariborból, Ljubljanából és Brnoból társulati táncosok is dolgoztak velünk. Profikkal lehettem együtt minden nap, ami nagyon inspiráló volt. Végül a két gálaesten a Csipkerózsikából a 3. felvonás nagy pas de deux -ból az adagiot adtuk elő partneremmel Alfie Pearcevel és a Driadok részletet. A második gálán ezeken kívül a Queen of Driads szólót is táncolhattam, illetve a Don Quijote-ban Kitri barátnőjeként és fő koszorúslányként mutathattam meg magam. Az előadásokon az egyetemről nem csak én, hanem Szepsi Dóri, Boboi Félix és szeptemberbe csatlakozó egyetemi hallgató, Alfie Pearce és Knausz Patrik is felléptek. Nyugodt szívvel mondhatom mindannyian nagyon szép munkát végeztünk. Minden táncos társamnak szívből ajánlom a részvételt mindkét kurzuson, nemcsak szakmailag fejlődhettünk, hanem élményekkel is gyarapodhatunk.
Szóval akkor megérdemled a pihenést?
Nagyon szép volt a munka, de már vártam a nyaralást, szükségem van a pihenésre. Augusztusban kezdődik az utolsó, tán legfontosabb évem a „nagybetűs élet” előtt.
MD
