A Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balett szakirányának végzős hallgatói február 20-án álltak a prominens személyekből álló vizsgabizottság elé, hogy a képesítő vizsgán bemutassák a kilenc év során szerzett tudásukat. Két Kossuth-díjas balettművésszel beszélgettünk a vizsgáról és a képzés vitathatatlan nehézségeiről, egyben szépségéről.
Fodorné Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora a február 15-i bemutatón hangsúlyozta, milyen jelentőségteljes vizsga előtt állnak a tanulók. Most Szakály Györgyöt, az MTE korábbi rektorát, a 23 tagú nemzetközi vizsgabizottság elnökét kérdeztük minderről. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész válaszában kitért a balettművészet kihívásaira és a hallgatók értékelésére egyaránt.
IX. lány évfolyam (Fotók: Csillag Pál)
„Ennek a vizsgának óriási jelentősége van, mert kilenc év tanulmányairól számolnak be a hallgatók. Talán kicsit igazságtalan is, hogy egy ilyen megmérettetésen kell megmutatniuk, mit tanultak meg. Előtte rengeteget dolgoznak, kilenc évig is rengeteget dolgoztak, de ilyen az élet. Egyszer kell megmutatni magunkat a megfelelő igazgatónak, koreográfusnak vagy az impresszáriónak. Akkor kell koncentrálni, ezt tanulják éveken át a fiatalok. Persze a szakemberek szerintem pontosan látják, hogy ma milyen napja van egy fiatalnak, vagy egyébként mennyire van felkészülve a hallgató. Vallom, általában jóindulatúan állnak az apróbb hibákhoz.”
Emelés vizsga
Szakály György arra is kitért, hogy a különbözőség a táncművészek pályáját végig kíséri.
„Nincs két egyforma előadás, az egész életünket úgy éljük le, hogy valami mindig különbözik az előző előadástól vagy az előző napoktól. Nem könnyű, de ezek olyan elcsépelt szavak, hogy mennyire nehéz a táncművészet, különösen a balettművészet. Hangsúlyoznám, hogy balettművész szakon végeznek a gyerekek. Persze minden táncművészt imádok, tisztelek és becsülök, de azt hiszem, a balett a világ egyik legnehezebb…, nem is tudom, miként mondjam, foglalkozása vagy művészeti ága? Úgy általában, dolga. Az ’50-es években, amikor megalakult a Balett Intézet, akkor készültek felmérések, hogy ez mennyire nehéz fizikai munka és a balettművészek megterhelése a bányászokéval van egy színvonalon. A megterhelés ellenére a tudást úgy kell megcsillantani, mint magas szintű művészet: könnyedén, lazán, mosolyogva, kedvesen, akkor is, ha fáj. Azt gondolom, hogy ma jó napot fogtak ki a gyerekek.”
Marta Sironic, Anna D’Andrea, Okura Iku, Karin Becvarova, Sakata Karen
Milyen szempontok alapján értékeli a vizsgabizottság a hallgatókat?
„Van egy nagyon szigorú metodikai rendszer, ami előírja, meghatározza, hogyan kell végrehajtani bizonyos gyakorlatokat. Ez egy kicsit hasonlít a műkorcsolyához, a kötelező gyakorlatokhoz, ahol – szerintem igazságtalanul – azt nézik, hogy a nyolcason vagy a különböző ábrákon miként mennek keresztül, mennyire pontosan követik a megrajzolt vonalakat. Régebben mindig nagy hangsúlyt kapott, hogy a kötelező gyakorlat milyen jól sikerült egy-egy versenyzőnek, és a szabadon választott pedig kevésbé. Itt is előfordul, az elmúlt évtizedekben magam is tapasztaltam, hogy a kötelező gyakorlatokon nem volt olyan átütő, vagy nem volt szakmai szempontból megfelelő, de, amikor kiment a közönség elé, akkor egyszer csak elkezdett élni a színpad, és azt mondták: „Hát ez egy művész”. Szóval nem itt dől el a hallgatók pályafutása, nem ma fogja senki megváltani a világot, ezért nem is szabad annyira szigorúan venni az elvárásokat. Kilenc év… Aki nem csinálja, nem is tudja elképzelni.”
Koizumi Juza, Borka Dávid, Alfie Pearce, Milchram Máté, Katano Soichiro
Kiss János, Kossuth-díjas magyar balettművész, kuratóriumi elnök saját képesítő vizsga élményeit felidézve őszinte gratulációját fejezte ki a hallgatók és a mesterek felé, akik felkészítették az MTE végzős tanulóit erre a megmérettetésre.„Valójában a képesítő vizsga, az egyetemen töltött tanulmányok, tehát a kilenc év mérlege. A mai megmérettetésen vizsgáztak a mesterek és vizsgáztak a hallgatók. Jól vizsgáztak! Amit láttunk, kifejezetten az az anyag, amit a metodika szerint a hallgatóknak meg kell tanulniuk, el kell sajátítanunk. A klasszikus balett szakon található az egyik legnehezebb képzési rendszer, hiszen, ha a világban körbenézünk, mindenhol nyolc-kilenc évig kell tanulni a klasszikus balettet. Tehát ez a művészi ág olyan magas szinten felépített, amit gyorstalpalóval nem lehet megtanulni.”
Alfie Pearce
Kiss János a saját vizsgájára is visszatekintett, amikor elmondta.
“1979-ben, az Állami Operaház balett nagytermében vizsgázott az évfolyamunk, mesteremmel, Lőrinc Györggyel. Bemutattuk a vizsgabizottságnak, hogy hova értünk el. Ettől kezdve már valójában a nagybetűs színpad nyílt meg előttünk. Most, ezen a képesítő vizsgán is itt vannak a szakemberek, a mesterek, a vizsgabizottság. A hallgatók itt osztályzatokat kapnak és jelen vannak a balettegyüttesek igazgatói is, valamint hazánk vezető együtteseinek képviselői, és természetesen külföldről is érkeztek hozzánk. Tulajdonképpen ez már egy szerződtetési folyamat. Nagyon bízom benne, hogy minden egyes hallgatónknak egy ilyen hosszú út után lesz állása és a nagybetűs táncszínpadokon is megjelennek majd. Ettől kezdve majd egyfajta „csiszolásra” van szükség, annak a stílusnak a megtanulására, amely azt az együttest jellemzi, ahova a hallgató kerül. A táncművészetben a tanulási időszak mindig egy hosszú folyamat, soha nincs vége, csak a pályafutás legvégén.”
Sakata Karen, Okura Iku
Az egyetemet fenntartó Kuratórium elnöke azt is elárulta, mit gondol a tanulók teljesítményéről.
„Ilyenkor az ember együttérzését fejezi ki, mert csak arra kell gondolni, hogy milyen volt akkor, amikor ugyanennyi idős volt. Izgulok, drukkolok nekik és szerencsére látszik, hogy megtanulták, amit meg kellett tanulniuk. Szívből gratulálok a mestereknek, szívből gratulálok azoknak, akik ez alatt a hosszú idő alatt tanították hallgatóinkat.”
Bán Kata, Tara Clark , Nagy Gvendolin
Az MTE klasszikus balett szakirányának utolsó éves hallgatói időt és energiát nem kímélve dolgoztak a vizsgagyakorlatok tökéletesítésén és végül sikeresen teljesítettek a képesítő vizsgán. Gratulálunk nekik!
A végzős évfolyam tagjai: Bán Kata, Karin Becvarová, Borka Dávid, Anna D’Andrea, Lengyel Dorottya, Nagy Gvendolin, Milchram Máté, Marta Sironić, Tara Clark, Sakata Karen, Katano Soichiro, Koizumi Juza, Okura Iku, Jana Brietic, Alfie Pearce.
Dolmány Fanni
