Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az Origón közölt Édes Néném sorozatában legutóbb élesen bírálta a hazai táncképzést. A Magyar Táncművészeti Egyetem védelmében közösen aláírt nyílt levélben reagálnak Kossuth-díjas művészek.
Tisztelt Főigazgató Úr!
Határozottan visszautasítjuk a Magyar Táncművészeti Egyetemet ért alaptalan támadását, melyet 2022. szeptember 1-jén az Origo hírportálon megjelent Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra című írásában fogalmazott meg. A magyar kultúra ezen kis, ám igen sikeres területén, a táncművészetben kifejezetten ártalmas, romboló az ön véleménynyilvánítása, mellyel sárba tiporja a táncszakma múltját, valamint az utánpótlás jelenét és jövőképét. Mindezt úgy, hogy amit állít az intézményről, tényszerűen nem igaz.
Kérjük, a továbbiakban tartózkodjon a Magyar Táncművészeti Egyetem szakmai megítélésének nyilvános közzétételétől!
E levéllel állunk ki a Magyar Táncművészeti Egyetem magas szintű szakmai munkájának elismerése mellett, és biztosítjuk az Egyetem polgárait további támogatásunkról.
Budapest, 2022. szeptember 1.
Üdvözlettel:
Orosz Adél Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Hágai Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Volf Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Bozsik Yvette Kossuth- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
Popova Aleszja Kossuth- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Kiss János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész, az MMA alelnöke
Zsuráfszky Zoltán Kossuth- és Harangozó-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Oláh Zoltán Kossuth- és Harangozó-díjas művész
Az Index megkereste Kiss Jánost, a Magyar Táncművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi elnökét, aki azt mondta: felháborodását és csalódottságát nehéz szavakba önteni, de a Magyar Táncművészeti Egyetem fenntartójának vezetőjeként nem hagyhatja szó nélkül Ókovács Szilveszter írását.
Mint elmondta 2022-ben a táncművészek szak klasszikus balett szakirányán 14 fő szerzett oklevelet, akik közül heten Magyarországon (ketten az Operaházban, ketten Egerben, egy-egy végzős pedig az Operett Színházban, illetve Győrben) helyezkedett el, másik hat külföldön próbál szerencsét, egy végzett hallgató pedig a továbbtanulás mellett döntött. Az elmúlt években is hasonló volt az arány, tehát a művészképzésben az elmúlt években végzett hallgatók közel fele Magyarországon helyezkedett el.
Az oktatás magas színvonalát az is mutatja, hogy végzett hallgatóink közül – akiknek az Operaház nem ajánlott fel szerződést – többek között a bécsi Staatsoperben, a zágrábi Nemzeti Színházban, a brnói Nemzeti Színházban táncolnak szólistaként, és kiemelkedő alkotók világpremierjeiben táncolnak főszerepeket
– mondja Kiss János, hozzátéve: „A Magyar Nemzeti Balettintézetet és a Magyar Állami Operaházat eddig csak azért nem szólítottuk meg a balettképzést, illetve a művészeti munkát illetően, mert véletlenül sem szerettünk volna a művésztársadalmon belül vitát generálni, most azonban főigazgató úr a levelével átlépte a Rubicont.”
A kuratórium elnöke leszögezi, hogy míg a Magyar Táncművészeti Egyetemen professzionális, kilenc évig tartó, egyetemi szintű táncművészképzés folyik – csak három ilyen egyetemi szintű táncképzés létezik Európában –, addig az Operaház, amelynek nem alapfeladata a táncművészképzés, csupán amatőrtanfolyam-jellegű képzést tart fenn, amelyet három-négy év után kénytelenek elhagyni a tanulók, nincs fejlődési lehetőség. „Tehát ebből a kútból biztosan nem tud táplálkozni az Operaház” – teszi hozzá Kiss János, aki szerint teljesen felesleges az Operának képzést indítania, miközben az egyetemen ezt művészpedagógusok végzik.
„Az egyetem feladata a művészeti oktatás, a Operaházé pedig a művészeti nevelés lenne, de ebben sajnos nem tudtunk együttműködni” – mondja a kuratórium elnöke.
Főigazgató úr becsmérlő szavait úgy fogalmazta meg, hogy az MTE egyetlen eseményén sem jelent meg, annak ellenére hogy minden főbb rendezvényünkre meghívtuk.
Kiss János szerint a kialakult helyzetért az Operaház önmaga felelős, hiszen az oda jelentkező, de általa nem alkalmazott művészek hiányára nem hivatkozhat. Megjegyzi, hogy a végzős hallgatókban az elmúlt évtized tendenciáit ismerve fel sem merül az Operaházba való szerződés lehetősége, ezért keresnek más hazai együttesnél, illetve külföldön munkát.
Kiss János a kialakult helyzetről tájékoztatja Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert, és azt sem tartja kizárnak, hogy jogi útra tereli az ügyet, illetve a valótlan állítások helyreigazítását kéri, hiszen Ókovács Szilveszter tényszerűen cáfolható állításaival erkölcsi és anyagi károkat okoz.