(Feltöltés alatt)

Tájékoztató kiadvány a pedagógusok számára

2023. évi XXV. törvény A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról.[letöltés]

Közérdekű/visszaélés bejelentés, panasztétel

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez. Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem a megfelelő szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez átirányítják. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesítik.

Amennyiben az alapvető jogok biztosához, továbbá a biztosnak a jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyetteséhez, vagy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyetteséhez kíván panaszt benyújtani, beadványát az alább felsorolt címekre küldheti meg:

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (továbbiakban: AJBH)

Postacím:	1387 Budapest Pf. 40.
Telefon:	(06-1) 475-7100
E-mail cím:	panasz@ajbh.hu
AJBH Panasziroda:	1055 Budapest V., Falk Miksa u. 9-11. (előzetes bejelentkezést követően)
Web:	www.ajbh.hu

A beadványt megelőzően részletesebb információkért kérjük, kattintson ide.

Visszaélés bejelentés

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosa által üzemeletetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bárki tehet bejelentést, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre, mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ birtokában.

Az Egyetem a Panasz tv. előírásainak megfelelően létrehozott egy belső bejelentési csatornát, amely mind a munkavállalók, mind a szerződéses partnerek számára elérhető. Ezen a felületen keresztül lehetőség van jogellenesnek vélt tevékenységek vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére.

A bejelentéseket az integritás tanácsadó írásban fogadja, e-mailben vagy postai úton. A rendszer működésének egyik alapelve a bejelentő személyazonosságának bizalmas kezelése, valamint annak biztosítása, hogy a bejelentés megtétele miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Emellett kiemelt fontosságú, hogy minden bejelentést ki kell vizsgálni és az eredményről a bejelentőt tájékoztatni kell.

A visszaélés-bejelentési rendszer működésére vonatkozó részletes tájékoztató itt érhető el.

A közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásának módja:

Elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül, vagy annak mellőzésével egyaránt):	a www.ajbh.hu honlapon, az Ügyindítás, valamint az Ügyintézés menüpontok alatt.
Telefonon:	(06-80) 215-000 ingyenesen hívható zöldszámon / (06-1) 475-7100 telefonszámon
AJBH Panasziroda:	1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. (előzetes bejelentkezést követően)

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban NVSZ) törvényben meghatározott kiemelt feladata a korrupció elleni harcban való közreműködés, a szervezett bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő tevékenység, illetve a védelmi funkció. Az NVSZ tevékenysége során kiemelt hangsúlyt helyez a hivatali jogsértések elleni hatékony fellépésre.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat nem működtet panaszirodát, nincs ügyfélfogadás, így személyes bejelentések megtételére nincs lehetőség.

Nemzeti Védelmi Szolgálat

Postacím:	1391 Pf.: 239.
Telefon:	(06-80) 200-974 ingyenesen hívható zöldszám / (06-1) 433-9722
E-mail cím:	nvsz@nvsz.hu
Web:	http://www.nvsz.hu

A Kormány 50/2013. (II.25.) Korm. rendelete az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről [letöltés]

2023 évi XXV. törvény A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról [letöltés]

2013 évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről [letöltés]

2011 évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról [letöltés]

2015 évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről [letöltés]

2012 évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről [letöltés]

Magyarország Alaptörvénye [letöltés]

Kiss Mónika

e-mail: integritas@mte.eu

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 6. § (1)-(4) bekezdései értelmében az integritás tanácsadó feladatai:

• közreműködik az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében,
• az intézkedési terv alapján javaslatot tesz az államigazgatási szerv hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzései megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában,
• a hatályos jogszabályok és hivatásetikai szabályok alapján tájékoztatást és tanácsot ad a hivatali szervezet vezetői és munkatársai részére a felmerült hivatásetikai kérdésekben,
• gondoskodik a belső kontrollrendszer vonatkozásában a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelésnek a koordinációjáról, valamint a hivatali szervezet vezetője általi meghatalmazása esetén ellátja a szervezet működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat.

Dr. Nagy Krisztina

e-mail: dpo@mte.eu

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az európai parlament és a tanács 2016. április 27-i (eu) 2016/679 rendelete 39. cikke értelmében az adatvédelmi tisztviselő feladatai:

• tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az e rendelet, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;
• ellenőrzi az e rendeletnek, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben részt vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;
• kérelemre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat 35. cikk szerinti elvégzését;
• együttműködik a felügyeleti hatósággal; és
• az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve a 36. cikkben említett előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi.

Barna Márton

e-mail: barna.marton@mte.eu

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés feladatai:

• elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
• elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
• a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
• nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

Esettanulmányok

Integritás történetek

Ajándékok meghívások elfogadásának rendjére vonatkozó szabályzat

A szervezeti integritást sértő események kezelésének rendje

Esélyegyenlőségi terv

Etikai kódex

Integrált kockázatkezelési szabályzat

Közbeszerzési szabályzat

Az Intézményben a korrupció elleni fellépés három egymásra épülő terület együttműködésén alapul, ami segíti a gyakorlati megvalósítást és a hatékony működést.

1. Az első bázist a jogszabályi környezet alkotja, amely tartalmi, szervezési és eljárási szabályok normába foglalásával ad iránymutatást a korrupciómegelőzéssel összefüggő tevékenységek ellátásában.
2. A második alappillér azokat az intézményi struktúrákat és mechanizmusokat foglalja magában, amelyek a korrupció elleni küzdelem érdekében jönnek létre és működnek folyamatosan. Ide tartoznak a szervezeti egységek, szakmai testületek és ellenőrző rendszerek, amelyek biztosítják a korrupciómegelőzési intézkedések gyakorlati alkalmazását. Ez a pillér magában foglalja az átláthatóságot elősegítő belső szabályozásokat, a felelősségi körök egyértelmű kijelölését, valamint az ellenőrzési és beszámoltatási folyamatok kialakítását és fenntartását.
3. A harmadik elem a humán erőforrás, azaz az Egyetem személyi állományának korrupciómegelőzéssel kapcsolatos folyamatos, naprakész tájékoztatása. A korrupció visszaszorítása érdekében az Egyetem munkatársainak szükséges ismerniük az Egyetem integritását biztosító szabályokat annak érdekében, hogy érzékenyebben kezeljék az integritás kérdéskörét, illetve jártasságot szerezzenek a korrupciós jelenségek kezdeti felismerésében és elhárításában. Mindezek mellett az etikai értékekkel kapcsolatos ismeretek fejlesztése sem maradhat el.

Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés

Az Egyetem integritásirányítási rendszerének működésében kiemelt szerepet tölt be a kijelölt integritás tanácsadó. Ő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakirányú továbbképzésén szerzett jogi, szociológiai és pszichológiai ismeretek birtokában segíti az intézmény értékalapú, korrupciómentes működését.

Tréningek

A tréningek elsődleges célja, hogy érzékenyítsék az Egyetem személyi állományát a korrupció jelentette kihívásokra.

Szemléletformálás a köznevelésben és a felsőoktatásban

Az integritásirányítás kiemelt célja a korrupciómentes, átlátható és etikus működés előmozdítása, amelyhez elengedhetetlen a szemléletformálás mind a köznevelésben, mind felsőoktatásban és a társadalom szélesebb rétegeiben.

Az integritás és az etikus magatartás alapvető értékek, amelyek elsajátítása már a köznevelés és a felsőoktatás során megkezdődhet. A Magyar Táncművészeti Egyetem elkötelezett amellett, hogy hallgatói és oktatói számára olyan környezetet biztosítson, amely elősegíti a tisztességes, felelős döntéshozatalt és az átlátható működést. Az Egyetem szerepet vállal az integritáskultúra erősítésében érzékenyítő programokkal, etikai képzésekkel és jó gyakorlatok bemutatásával, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a jövő művészei és szakemberei tudatosan és felelősségteljesen alakítsák szakmai életüket.