Tájékoztató kiadvány a pedagógusok számára

Megjelent a Nemzeti Védelmi Szolgálat új kiadványa „Hogyan mondjunk nemet?” címmel

2023. évi XXV. törvény A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról.[letöltés]

Közérdekű/visszaélés bejelentés, panasztétel

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez. Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem a megfelelő szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez átirányítják. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesítik.

Amennyiben az alapvető jogok biztosához, továbbá a biztosnak a jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyetteséhez, vagy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyetteséhez kíván panaszt benyújtani, beadványát az alább felsorolt címekre küldheti meg:

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (továbbiakban: AJBH)

Postacím:	1387 Budapest Pf. 40.
Telefon:	(06-1) 475-7100
E-mail cím:	panasz@ajbh.hu
AJBH Panasziroda:	1055 Budapest V., Falk Miksa u. 9-11. (előzetes bejelentkezést követően)
Web:	www.ajbh.hu

A beadványt megelőzően részletesebb információkért kérjük, kattintson ide.

Visszaélés bejelentés

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosa által üzemeletetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bárki tehet bejelentést, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre, mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ birtokában.

Az Egyetem a Panasz tv. előírásainak megfelelően létrehozott egy belső bejelentési csatornát, amely mind a munkavállalók, mind a szerződéses partnerek számára elérhető. Ezen a felületen keresztül lehetőség van jogellenesnek vélt tevékenységek vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére.

A bejelentéseket az integritás tanácsadó írásban fogadja, e-mailben vagy postai úton. A rendszer működésének egyik alapelve a bejelentő személyazonosságának bizalmas kezelése, valamint annak biztosítása, hogy a bejelentés megtétele miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Emellett kiemelt fontosságú, hogy minden bejelentést ki kell vizsgálni és az eredményről a bejelentőt tájékoztatni kell.

A Magyar Táncművészeti Egyetem biztosítja, hogy a bejelentőt a bejelentésével összefüggésben ne érje hátrány, sérelem, ugyanakkor elvárás, hogy a bejelentő a bejelentést jóhiszeműen tegye meg, és minden általa ismert, releváns információt közöljön az eset megfelelő megítéléséhez és kivizsgálásához. 

A visszaélés-bejelentési rendszer működésére vonatkozó részletes tájékoztató itt érhető el.

A közérdekű/visszaélés bejelentés benyújtásának módja:

Elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül, vagy annak mellőzésével egyaránt):	a www.ajbh.hu honlapon, az Ügyindítás, valamint az Ügyintézés menüpontok alatt.
Telefonon:	(06-80) 215-000 ingyenesen hívható zöldszámon / (06-1) 475-7100 telefonszámon
AJBH Panasziroda:	1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. (előzetes bejelentkezést követően)

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban NVSZ) törvényben meghatározott kiemelt feladata a korrupció elleni harcban való közreműködés, a szervezett bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő tevékenység, illetve a védelmi funkció. Az NVSZ tevékenysége során kiemelt hangsúlyt helyez a hivatali jogsértések elleni hatékony fellépésre.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat nem működtet panaszirodát, nincs ügyfélfogadás, így személyes bejelentések megtételére nincs lehetőség.

Nemzeti Védelmi Szolgálat

Postacím:	1391 Pf.: 239.
Telefon:	(06-80) 200-974 ingyenesen hívható zöldszám / (06-1) 433-9722
E-mail cím:	nvsz@nvsz.hu
Web:	http://www.nvsz.hu

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI EGYETEM INTEGRITÁSÁT SÉRTŐ ESEMÉNY BEJELENTÉSE SORÁN TÖRTÉNŐ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL

Jelen tájékoztató célja, hogy az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet, illetve a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasz tv.) alapján a szervezeti integritást sértő eseményt bejelentő természetes személyek tájékoztatást kaphassanak a bejelentés során kezelt személyes adatokról és az adatkezeléssel kapcsolatosan felmerült egyéb tevékenységről az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/EU Rendelete (Általános Adatvédelmi Rendelet, továbbiakban: GDPR), és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info tv.) rendelkezéseivel összhangban.

Jelen Adatkezelési tájékoztató rendelkezéseinek kialakításakor a Magyar Táncművészeti Egyetem (továbbiakban: MTE) különösen figyelemmel volt a GDPR, az Info tv. és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire.

1. Az adatkezelő(k) megnevezése és elérhetősége

Név: Magyar Táncművészeti Egyetem

Képviseli: Fodorné Molnár Márta (rektor)

Székhely: 1145 Budapest, Columbus utca 87-89.

Levelezési cím: 1592 Budapest Zugló 1., Pf. 472.

Tel.: (+36 1) 273 3430

Integritás tanácsadó elérhetősége:

email: integritas@mte.eu, telefonszám: (+36 1) 800-9460

Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége: dpo@mte.eu

Honlap: https://www.mte.eu/kozerdeku-adatok-es-dokumentumok/integritasiranyitas/

2. Az érintett személye

A jelen Adatkezelési tájékoztatóban foglalt adatkezelés tekintetében érintettnek minősül az a természetes személy, aki az Adatkezelő(k) részére írásban (e-mail, postai úton) az Adatkezelő(k) szervezeti integritásának sérelmére vonatkozó bejelentést (továbbiakban: bejelentés) tesz, ideértve a vonatkozó szabályzat és a Panasz tv. szerinti belső visszaélésbejelentési csatornán tett bejelentést is (továbbiakban: bejelentő érintett).

3. Az adatkezelés célja

Az Adatkezelő szervezeti integritásának megsértésére vonatkozó bejelentés kivizsgálása, következmények alkalmazása.

4. A kezelt adatok köre
5. Az adatkezelés jogalapja

Az MTE a bejelentő, a bejelentett személy, valamint a bejelentésről értesített vizsgálatra jogosult adatait a Panasz tv. 1. § – 6. § és az 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 6. § (4) pontja alapján kezeli.

6. Az adatkezelés időtartama

Az elektronikus levélben és postai úton tett bejelentéseket az MTE a bejelentéstől számított 30 napig, különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – 6 hónapig őrzi meg, azt követően az adatokat törli, kivéve azokat az elektronikus levélben és postai úton tett bejelentéseket, amelyek megőrzését az MTE jogi kötelezettségének teljesítése, jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele indokolja, amely esetekben az elektronikus levélben tett bejelentések őrzésére a jogi kötelezettség teljesítéséig, az eljárások jogerős lezárásáig kerül sor.

Az MTE a szervezeti integritást sértő esemény bejelentése során kezelt adatok közül haladéktalanul törli azokat a személyes adatokat, amelyek nem elengedhetetlenül szükségesek a bejelentés kivizsgálásához.

7. Az adatokhoz hozzáférők köre, adattovábbítás

Az adatokat az MTE rektora, az integritás tanácsadó és a rektor által megbízott, vizsgálatot végző személyek ismerhetik meg.

Az MTE az adatokat nem továbbítja, kivéve akkor, ha az adatok továbbítása valamely hatóság, bíróság részére jogi eljárás lefolytatásához a jogszabályban meghatározott adattovábbítási követelmények teljesülése esetén célhoz kötötten szükséges. Az MTE a szervezeti integritást sértő esemény bejelentése során kezelt személyes adatok kezelése során a Panasz tv. 6. § (2) bekezdését és – a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében – a 6. § (4) bekezdését is alkalmazza.

A Panasz tv. 6. § (2) bekezdése értelmében a panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

A Panasz tv. 6. § (4) bekezdése szerint, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés kapcsán az eljárás lefolytatására törvény alapján jogosult hatóság vagy bíróság részére adhatók át, más esetben csak akkor továbbítható az adat, ha a bejelentő az adatai továbbításához egyértelműen, írásban hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

8. Adatfeldolgozó

Az MTE adatfeldolgozót nem vesz igénybe.

9. Hogyan védjük az Ön személyes adatait?

A bejelentő a bejelentésben vagy a meghallgatás során kérheti adatainak zártan történő kezelését. Ekkor a bejelentő adatait az integritás tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni, amelynek tartalmáról csak a rektornak, vagy az általa írásban felhatalmazott munkatárs részére lehet adatot szolgáltatni.

Amennyiben a bejelentés jellege ezt indokolttá teszi, más meghallgatott is kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését.

Az MTE gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi továbbá mindazon technikai és szervezési intézkedéseket, melyek a GDPR, Info tv., és az egyéb adat-, és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

10. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

Tájékoztatáshoz való jog: Az MTE megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az Ön részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó információkat és egyéb tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a közérdekű bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

Adatokhoz való hozzáférés joga: Ön jogosult arra, hogy az MTE-től visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a kapcsolódó adatkezelési információkhoz hozzáférést kapjon. Az MTE az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja.

Helyesbítéshez való jog: Ön jogosult arra, hogy kérésére az MTE indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

Törléshez való jog: Ön jogosult arra, hogy kérésére az MTE indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat. Ön abban az esetben nem gyakorolhatja a törléshez való jogát, amennyiben az adatkezelés szükséges a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az adatkezelés korlátozásához való jog: Ön jogosult arra, hogy kérésére az MTE korlátozza az adatkezelést, ha a GDPR 18. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike teljesül.

Az adathordozhatósághoz való jog: Ön jogosult arra, hogy az Önre vonatkozó, Ön által az MTE rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat az MTE egy másik adatkezelőnek továbbítsa, ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul és az adatkezelés automatizált módon történik.

Tiltakozáshoz való jog: Ön jogosult tiltakozni az adatkezelés ellen, ha az MTE a személyes adatot közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljából továbbítaná, felhasználná. Ön tiltakozhat az adatkezelés ellen akkor is, ha Ön szerint a személyes adatok kezelése kizárólag az adatkezelő jogi kötelezettsége teljesítéséhez, vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve a jogszabályi felhatalmazáson alapuló adatkezeléseket.

Az MTE indokolatlan késedelem nélkül, de a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a fenti érintetti jogok gyakorlásával kapcsolatos kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Ha az MTE nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be az adatvédelmi hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

Ha az MTE-nek kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

11. Jogérvényesítési lehetőségek

Ön tájékoztatást kérhet tőlünk arról, hogy mely személyes adatait kezeljük, ezt azonban szükség esetén – az adatkezelés jellegére tekintettel, éppen adatainak védelme érdekében – csak előzetes személyazonosítást követően tudjuk biztosítani. Erre irányuló igénye esetén kérjük, hogy azt az dpo@mte.eu email címen jelezze felénk. Ugyanezen az elérhetőségen fogadjuk az adatkezelés jogszerűségével kapcsolatos panaszokat is.

Ön jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, valamint panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (https://naih.hu/, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11. Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.). A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. Javasoljuk, hogy mielőtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulna, keresse meg adatvédelmi tisztviselőnket az dpo@mte.eu e-mail címen.

12. Kikötés

Az MTE fenntartja a jogot, hogy az adatkezelési tájékoztatót megváltoztassa. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha jogszabály azt kötelezővé teszi. Az adatkezelés megváltozása nem jelentheti a személyes adatok céltól eltérő kezelését.

Az érintett tisztában van azzal, hogy az általa megadott adatok helyességéért neki kell felelősséget vállalnia.

13. Az adatkezelésekkel összefüggésben alkalmazott jogszabályok
    • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR);
    • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.);
    • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; – a panaszokról a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasz tv.);
    • a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet

A Kormány 50/2013. (II.25.) Korm. rendelete az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről [letöltés]

2023 évi XXV. törvény A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról [letöltés]

2013 évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről [letöltés]

2011 évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról [letöltés]

2015 évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről [letöltés]

2012 évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről [letöltés]

Magyarország Alaptörvénye [letöltés]

Kiss Mónika

e-mail: integritas@mte.eu

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 6. § (1)-(4) bekezdései értelmében az integritás tanácsadó feladatai:

• közreműködik az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében,
• az intézkedési terv alapján javaslatot tesz az államigazgatási szerv hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzései megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában,
• a hatályos jogszabályok és hivatásetikai szabályok alapján tájékoztatást és tanácsot ad a hivatali szervezet vezetői és munkatársai részére a felmerült hivatásetikai kérdésekben,
• gondoskodik a belső kontrollrendszer vonatkozásában a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelésnek a koordinációjáról, valamint a hivatali szervezet vezetője általi meghatalmazása esetén ellátja a szervezet működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat.

Dr. Nagy Krisztina

e-mail: dpo@mte.eu

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az európai parlament és a tanács 2016. április 27-i (eu) 2016/679 rendelete 39. cikke értelmében az adatvédelmi tisztviselő feladatai:

• tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az e rendelet, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;
• ellenőrzi az e rendeletnek, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben részt vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;
• kérelemre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat 35. cikk szerinti elvégzését;
• együttműködik a felügyeleti hatósággal; és
• az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve a 36. cikkben említett előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi.

Barna Márton

e-mail: barna.marton@mte.eu

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés feladatai:

• elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
• elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
• a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
• nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

NYILATKOZAT a korrupció elleni küzdelemben való együttműködésről

VEZETŐI NYILATKOZAT 370/2011. Korm. rendelethez

Esettanulmányok

Integritás történetek

Ajándékok meghívások elfogadásának rendjére vonatkozó szabályzat

A szervezeti integritást sértő események kezelésének rendje

Esélyegyenlőségi terv

Etikai kódex

Integrált kockázatkezelési szabályzat

Közbeszerzési szabályzat

Az Intézményben a korrupció elleni fellépés három egymásra épülő terület együttműködésén alapul, ami segíti a gyakorlati megvalósítást és a hatékony működést.

1. Az első bázist a jogszabályi környezet alkotja, amely tartalmi, szervezési és eljárási szabályok normába foglalásával ad iránymutatást a korrupciómegelőzéssel összefüggő tevékenységek ellátásában.
2. A második alappillér azokat az intézményi struktúrákat és mechanizmusokat foglalja magában, amelyek a korrupció elleni küzdelem érdekében jönnek létre és működnek folyamatosan. Ide tartoznak a szervezeti egységek, szakmai testületek és ellenőrző rendszerek, amelyek biztosítják a korrupciómegelőzési intézkedések gyakorlati alkalmazását. Ez a pillér magában foglalja az átláthatóságot elősegítő belső szabályozásokat, a felelősségi körök egyértelmű kijelölését, valamint az ellenőrzési és beszámoltatási folyamatok kialakítását és fenntartását.
3. A harmadik elem a humán erőforrás, azaz az Egyetem személyi állományának korrupciómegelőzéssel kapcsolatos folyamatos, naprakész tájékoztatása. A korrupció visszaszorítása érdekében az Egyetem munkatársainak szükséges ismerniük az Egyetem integritását biztosító szabályokat annak érdekében, hogy érzékenyebben kezeljék az integritás kérdéskörét, illetve jártasságot szerezzenek a korrupciós jelenségek kezdeti felismerésében és elhárításában. Mindezek mellett az etikai értékekkel kapcsolatos ismeretek fejlesztése sem maradhat el.

Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés

Az Egyetem integritásirányítási rendszerének működésében kiemelt szerepet tölt be a kijelölt integritás tanácsadó. Ő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakirányú továbbképzésén szerzett jogi, szociológiai és pszichológiai ismeretek birtokában segíti az intézmény értékalapú, korrupciómentes működését.

Tréningek

A tréningek elsődleges célja, hogy érzékenyítsék az Egyetem személyi állományát a korrupció jelentette kihívásokra.

Szemléletformálás a köznevelésben és a felsőoktatásban

Az integritásirányítás kiemelt célja a korrupciómentes, átlátható és etikus működés előmozdítása, amelyhez elengedhetetlen a szemléletformálás mind a köznevelésben, mind felsőoktatásban és a társadalom szélesebb rétegeiben.

Az integritás és az etikus magatartás alapvető értékek, amelyek elsajátítása már a köznevelés és a felsőoktatás során megkezdődhet. A Magyar Táncművészeti Egyetem elkötelezett amellett, hogy hallgatói és oktatói számára olyan környezetet biztosítson, amely elősegíti a tisztességes, felelős döntéshozatalt és az átlátható működést. Az Egyetem szerepet vállal az integritáskultúra erősítésében érzékenyítő programokkal, etikai képzésekkel és jó gyakorlatok bemutatásával, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a jövő művészei és szakemberei tudatosan és felelősségteljesen alakítsák szakmai életüket.